Omladozik az emlékház - Szégyenletes állapotok

Hófehér márványtábla emlékeztet arra a kecskeméti, Budai utca 14. szám alatti ingatlan téglakerítésén, hogy az 1950-es évek elejétől 1975- ben bekövetkezett, korai haláláig ebben a házban élt és alkotott Nemesszeghyné Szentkirályi Márta, aki alapító-igazgatója volt az országban elsőként a „hírös városban” 1950 őszén elindított ének-zenei általános iskolának. Férjével, Nemesszeghy Lajos ének-zenetanár-karnaggyal többször is vendégül látták Kodályt, kamarazenei esteket rendeztek.

Nemesszeghyné Szentkirályi Márta emlékét őrzik az utódiskolában, a városban utcát is neveztek el róla. Egykori lakóháza azonban lehangoló látványt nyújt: omladozó vakolat, betört üvegablakok, az emléktáblán elszáradt koszorúk, az épület előtti járdán falevélkupacok. Senki nem gondozza az ingatlant.

Jövőjét valószínűleg nem így képzelték el a hajdani ének-zenei általános iskola legelső osztályának tanulói, akik az évzáró ünnepségük 45. évfordulóján a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesülettel karöltve elhelyezték a márványtáblát. Úgy tudjuk, Nemesszeghyék leszármazottja Bécsben él, aki évtizedekkel ezelőtt eladta a házat egy budapesti ügyvédnek.

Hogyan lehetne mentőakciót indítani? – kérdezik a jóérzésű emberek e sorok írójával együtt. Magántulajdon esetében a kecskeméti önkormányzatnak nincs lehetősége az üresen álló, egyre pusztuló ingatlan felújítására, bár arra kötelezheti a tulajdonost, hogy tegye rendbe a portáját.

Öveges László főépítésztől megtudtuk: a helyi védettséget élvező épületek renoválására a város költségvetéséből évente elkülönítenek egy bizonyos összeget, amire magánszemélyek pályázhatnak. Ez lehetne megoldás a Nemesszeghy-ügyben is. Vagy ha az önkormányzatnak fontos lenne, több lehetősége révén elérhetné, hogy kulturális célokra hasznosítsa a lepukkant állapotából újjávarázsolható épületet.