Válságos állapot a sógoroknál

Amikor Koller 2011-ben átvette a csapatot, az a FIFA világranglistáján a 72. helyet foglalta el, négy évvel később viszont a világ 10. legjobbjának sorolták. 2015-ben a svédek elleni 4-1-es győzelemmel eldőlt, hogy az osztrák válogatott kijut a 2016-os Európa-bajnokságra Párizsba. Kollert joggal vette körül közszeretet.

A kedvező széljárás azonban 2016-ban megfordult, az azóta lejátszott 18 válogatott mérkőzésből az osztrák csapat mindössze ötöt tudott megnyerni. Az osztrák válogatott újra lecsúszott, ezúttal az 57. helyig zuhant, olyan futballkisnemzetek mögé, mint Haiti, Burkina Faso, Szaúd-Arábia, Marokkó.

Az 57 esztendős edző főleg a kezdeti években tudta fanatizálni ma már nemzetközi légiósokból álló csapatát, óriási türelemmel építette a focistákat. Nagyon sok időt szánt a négyszemközti beszélgetésekre, fényes jövőt ígért fiainak. A nem várt sikertől megrészegültek a játékosok, a hipnotizált lendület körülbelül négy évig tartott ki. A végére, azaz 2017 októberében azt kellett lenyelnie, hogy négy kiváló játékosa, David Alaba, Marcel Sabitzer, Martin Harnik és Martin Hintereggel jelentett beteget a Szerbia és a Moldávia elleni világbajnoki selejtezők előtt.

Egyébként is az a kritika fogalmazódott meg a svájcival szemben, hogy inkább a konzervativizmus, a kiszámíthatóság jellemzi, mint a helyzetek gyors felismerése és a kreatív reakció. Hirtelen az is felmerült az átmenetileg elhalkult, ma ismét hangos tartományi labdarúgó- vezetők részéről, hogy miért is kap Koller hosszú évek óta havi 125 ezer eurós, azaz évi másfél millió eurós fizetést. De nem kicsi azoknak a tábora sem, akik szerint a svájci mestert nem lenne szabad lapátra tenni, érdemei, az utolsó két év kudarca ellenére, vitathatatlanok.

„Mit tehet arról a szegény edző, hogy csak tehetségtelen játékosokból válogathat, akik egyedül arra képesek, hogy félpályáról vagy 30-szor visszarúgják a labdát a kapusnak” – írta olvasói levelében egy drukker.

Akik Koller ausztriai edzősködésének folytatását szeretnék, azok azért is így gondolkoznak, mert attól félnek, hogy a nemzetközi tekintélyű szakember távozása visszahozza a korábbi évtizedek provincializmusát az osztrák futballszövetségbe. Amikor is nem a szakmai érvek, a taktikai megfontolások számítottak, hanem, hogy ki kinek az embere. Amikor például Hans Krankl mellett az volt a legmeggyőzőbb érv, hogy igazi osztrák szíve van. Ehhez képest Marcel Koller valóban nemzetközi jelentőségű sportember, Svájcban hétszer nyert bajnokságot csapatával, a Grasshopper Zürichhel, ötször országos kupát, s kijutott az 1996-os angliai futball Európa-bajnokságra.

Edzőként két csapatból csinált bajnokot Svájcban, kétszer lett az év edzője, aztán feljuttatta a német Bundesligába a VfL Bochum csapatát. Érdemei közé sorolják, hogy ő fedezte fel a németeknél Lukas Podolskit.

Földvári Zsuzsanna, Bécs