'Ne rohangáljon se ide, se oda, a maga földjén sportpálya lesz'

1947. 
Tolna megye sváblakta falvaiban kitartóan gyártják a rémhíreket. Például: 45 nap múlva kitör az új háború, és először Magyarországot pusztítják el. Erre rímel a másik rémhír: A Honvédelmi Minisztériumban már meg is írtak egymillió behívót, és mindenki katona lesz. Más: Azért nincs cukor – miközben van bőven –, mert az oroszok elvitték a cukorrépát, s abból csinálják az atombombát. Végül: az amerikaiak hatalmas rádióállomást építenek Németországban, és minden este bemondják, mikor tör ki a háború. Persze az oroszok ezt nem akarják, ezért hamarosan összeszedik az összes rádiókészüléket.

1957. 
Türjének, ennek a dunántúli kis községnek eddig volt két sportpályája, de már egy harmadik építését is megkezdték. Az egyszerű ember úgy gondolhatja, hogy három sportpálya már csak elég lesz ennek a kis falucskának, de nem, ugyanis Kovács István gazdálkodó levelet kapott a tanácstól, amelyben arra kérik, ajánlja fel a szántóját az újabb, immár negyedik sportpálya építésére. Kovács erre sportolni kezdett: felcsapott futónak, szaladt ide, oda, de sehol sem ért célba. A tanácselnök levelében megnyugtatta: „Ne rohangáljon se ide, se oda, a maga földjén sportpálya lesz, akárki meglátja.”

1967. 
Különböző fórumokon gyakran vitáznak arról, helyes-e a házasság előtti nemi élet? Ma még a férfi és a nő kapcsolatát, a családalapítást a mi társadalmunk a házasság formai érvényessége alapján ismeri csak el. Mivel a szocialista társadalom azt vallja, hogy az etika fő kérdése az egyénnek a közösséghez fűződő viszonya, a gyakorlat tehát mindig az általános érzet nevében követel vagy tilt meg valamit az egyes embertől.

1977. 
Lapunk két évvel ezelőtt kérdezte, mi van Széles Lajos égéscsillapító termékével, a Naksollal, engedélyezték-e már? Két év után ismét meglátogattuk az immár nyolcvanéves Széles Lajost, aki keserűen mutatja az Egészségügyi Minisztérium elutasító levelét. Abban az áll, hogy az eljárást már húsz éve ismerik, elavult, ráadásul ártalmas is lehet. De Széles nem nyugszik, hiszen rengeteg emberen segített, még a doktorok is használják a találmányát, akik nevét azonban nem írhatjuk le, mert akkor kiközösíti őket az orvostársadalom.

1987. 
A videózásnak hosszabb távon súlyos egészségkárosító hatása van – állapították meg egy most megjelent tanulmányban a pszichiáterek. Az új „elektronikus kábítószer” túlzott fogyasztásának hatása elsősorban magatartásbeli problémákon észlelhető. A videózásba belemerült ember ki sem megy az utcára, nem dolgozik, nem tanul. A fertőzöttek napi videoadagja a 18 órát is elérheti. A betegség elsősorban a 13–18 év közötti fiatalok körében terjed, de idősebbeket is elért már a kór.

1997. 
Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága által rendezett nyílt napon Sükösd Miklós, a Közép-európai Egyetem tanára bocsánatot kért az állatoktól, az őket ért kínzásokért, kegyetlenkedésekért, amelyeket mi, emberek követünk el ellenük. A gesztus kétségkívül megható, de édeskevés nekik a kiszolgáltatottságukban. Jó lenne, ha Európához hasonlóan nálunk is megszületne végre egy jó állatvédelmi törvény.

2007. 
Aki beleássa magát a pletyka szakirodalmába – ilyen is van már! –, beláthatja, hogy „zuhanyhíradózni” emberi dolog. Kit ne érdekelne, hogy a szomszéd Kovácsné éppen mit csinál, amikor a férje távol van, vagy az, hogy miből telik a kolléganőnek minden hónapban új cipőre? A felmérés szerint a legpletykásabbak a postások és a házmesterek. A férfiak inkább hódításaikról trécselnek, a nők más nőkről, amihez kedvenc helyük a fodrászat, a kozmetika, újabban a fitneszterem.