Jogi esetek: Vádak a képernyőn

Az ügyből büntetőeljárás lett, a gyereket pszichológusok kérdezték ki, akik megállapították, hogy az elbeszélése „nem élményszerű”, ezért az eljárást megszüntették. Miközben ment a nyomozás, az anya egy tévéműsorban is beszámolt az esetről, ahol az apa is nyilatkozott, de a nevét nem írták ki. Az anya anyukája pedig a családügyi államtitkárnak írt segélykérő levelet, hogy az unokáját mentse meg a bántalmazó apjától. Ez a levél – hogy, hogy nem – a Facebookon kezdett terjedni.

Az apa a jó hírnevének sérelme miatt beperelte az anyát és a nagymamát, sérelemdíjat követelt mindkettejüktől, illetve azt is, hogy a nagymama a Facebookon kérjen bocsánatot.

A volt feleség részben azzal védekezett, hogy ő csak azt adta tovább, amit a gyerek mondott neki.

A tévéműsorban az apa nevét nem írták ki, így azonosítani nem lehetett, ezzel nem sérthette a jó hírnevét. Ráadásul a tévéműsor sugárzásához az apa is hozzájárult, hiszen maga is megjelent a felvételen, együttműködött a műsor készítésében.

A nagymama pedig azt mondta, hogy az államtitkárnak magánlevelet írt, ez nem számít nagy nyilvánosságnak, a Facebookra pedig nem ő tette ki a szöveget.

Az apa azzal érvelt, hogy a valótlan tény állítása vagy híresztelése, ha alkalmas arra, hogy valakinek a megítélését rontsa, megvalósítja a személyiségi jogi jogsértést. Az anya nem tudta bizonyítani a vádjait, vagyis azok valótlan tényállítások.

A tévében tényszerűen állítani valakiről, hogy a gyerekét szexuálisan bántalmazta, inkább tényállítás, de minimum híresztelés. A nagymamát illetően pedig mindegy, hogy magánlevélben feketítette-e be, s azt ő tette-e ki a világhálóra, mert önmagában a hamis tényállítás vagy híresztelés is elegendő.

A bíróság az apának adott igazat: kimondta, hogy hiába nem írták ki a nevét a tévében, az ismerősei felismerhették, ez elég a jó hírnév sérelméhez. Az pedig, hogy elment a tévébe megvédeni magát, nem jelent hozzájárulást az anya vádaskodásához, hiszen ha nem vesz részt a műsorban, a vádak attól még elhangzanak. Egyedül a nagymama facebookos bocsánatkérése maradt el, mert a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy ő tette ki a levelet, viszont sérelemdíjat neki is fizetnie kellett.