Minek a porszívó? Villany az nincs, de por az van

1947.
December 11-én, csütörtökön 12 óra 52 perckor a budapesti Földrengésvizsgáló Intézet készülékei kilenc milliméteres kilengést észleltek. A földmozgások Budapesten 72 másodpercig tartottak. A fővároson kívül Szentendrén és Megyeren is észlelték a föld alig észrevehető rezgését. A Földrengésvizsgáló Intézet véleménye szerint a földmozgás úgynevezett szerkezeti rengés volt, nem valószínű, hogy újabb rengések következnek.

1957.
A mátészalkai járás falvait járva szinte kivétel nélkül takaros házban laknak a cigányok, megannyi rádióantennát billegtet a szél. Forradalom van a cigányéletben, ez pedig nem megy megrázkódtatás nélkül: dolgozni kell. „A földön nem élhet más, csak aki dolgozik – mondta egy már dolgozó cigány a többieknek –, amékőtök nem dolgozik, beteszik egy rakétába – hallottátok, milyen az –, aztán egyszerre 40 cigány utazik a holdba! Ott van minden, ott nem kell dolgozni…” Lett erre nagy jajgatás, fogadkozás: ők inkább itt maradnak a földön, s inkább dolgoznak.

1967.
Idős bácsi ácsorog a szövetkezeti boltban. Ráérősen nézeget, nem siet. Az üzletvezető kérdésére – Magának mit adjak, András bátyám? – csak hümmög, továbbáll. Aztán visszajön, s rámutat egy dobozra: az mi? Most kaptuk, porszívó – válaszolja az eladó –, de mit vesz a feleségének, selyemruhát? Van neki – mondja az öreg. Az unokának bicikli? – próbálkozik az árus. Motorral jár – így az öreg –, de tudod, mit, adjál egy porszívót. Porszívót? – hökken meg az eladó –, hiszen a maga tanyáján nincs is villany! Villany az nincs, de por az van – válaszolja az öreg, s nevetés hullámzik végig az üzleten.

1977.
A szövetkezet központjából az egyik majorba szeretnék telefonálni, de a központ nem jelentkezik. Az elnök titkárnője nem ideges, ismerős a  probléma: azért nem jelentkezik, mondja, mert a postamester felesége most eteti a háztáji hízókat. Egy óra múlva sincs vonal, erre is akad válasz: most a teheneket itatja – mondja a titkárnő. Csak azt nem értem, hogy sokszor Pesten sem jelentkezik a központ, pedig arrafelé nincs is háztáji…

1987.
Különös kaptárban rejtező méheket fogtak be Mohácson. A Szőlőhegyen egy madárijesztő avítt kalapjának belsejében tanyázott a méhcsalád. A környékbeli emberek figyeltek fel a nagy mozgásra, s rájöttek, hogy a dombtetőn álló madárijesztőnek hordják a méhek a virágport. A raj vélhetően még a tavaszi rajzáskor szökhetett meg valamelyik mohácsi méhésztől, s talán egy hirtelen támadt eső elől menekültek a filckalap alá. S mivel az megfelelő védelmet nyújtott, maradtak.

1997.
Január elsejétől a 65 év feletti állampolgárok ingyen utazhatnak a MÁV és a GYSEV vasútvonalain, másodosztályon, helyjegy igénybevétele nélkül, valamint a Volán autóbuszjáratain. A Malév pedig azt vállalta, hogy az év öt hónapjában – februárban, márciusban, áprilisban, valamint októberben és novemberben – a légitársaság által egyedül üzemeltetett európai járatain a 65 évnél idősebbeknek kedvezményt ad: a jegyárnak csak a 20 százalékát kell majd kifizetni.

2007.
Meglepően sokan fekszenek le egymással érzelem nélkül. Ebben mindketten hunyók. Az „eladónak” és a „vevőnek” is felelőssége van. A nők utólag legtöbbször azzal védekeznek, hogy átverték, megalázták őket. Ilyenkor én elkezdek vigyorogni: hogy lehet azt a labdát nem leütni, amit én dobok fel? Mert a hölgyek igenis feldobják a labdát, majd csodálkoznak azon, hogy nekik csak a kapcarongynak kijáró tisztelet jár. Mindenki annyit kap vissza az életétől, amennyit beletett.
(Csernus Imre pszichiáter)