Forgalmi korlátok

Idővel akár a magyar internetáfa is csökkenhet a javaslat nyomán, amelyet éppen Brüsszel nem engedélyezett a hatályban lévő előírások miatt.
 
A jelenlegi uniós szabályok csak azt írják elő, hogy a tagországokban kivetett általános forgalmi adó mértéke ne legyen alacsonyabb 15 százaléknál.

Egységesen elfogadott felső határ nincs. Magyarországon például 27 százalék az áfa — a legmagasabb az EU-ban –, míg Luxemburgban 17.

A kormányok egyhangú engedélyével lehet ugyan 15 százaléknál alacsonyabb áfát is kiszabni, de a döntéshozatal lassú és körülményes, a kivételek pedig csak néhány ágazatra és termékre – például élelmiszerekre vagy színházjegyekre – vonatkozhatnak. Ráadásul vannak olyan tagállamok, amelyek a csatlakozásukkor kiharcoltak bizonyos kedvezményeket, amilyeneket a többiek nem élvezhetnek, és ez egyenlőtlenségeket okoz.  A most érvényes előírások két olyan áfakulcsot engedélyeznek, amelyek 15 százaléknál alacsonyabbak.

A bizottsági javaslat szerint a jövőben négy ilyen kedvezményes áfakulcs lenne 0 és 15 százalék között, és azok a legtöbb termékre és szolgáltatásra vonatkozhatnának. Brüsszel jórészt a tagállamokra bízná, hogy meghatározzák a kedvezményes áfa alá tartozó termékek és szolgáltatások körét. Mindössze annyi lenne a megkötése, hogy az áfakulcsok összesített átlaga ne legyen alacsonyabb 12 százaléknál (ez jelenleg 19 százalék).

Az EU továbbra is ragaszkodna ahhoz, hogy alkoholra, fegyverekre, dohányra és szerencsejátékokra legalább 15 százalékos vagy annál magasabb áfát vessenek ki a tagországok. Nem tartozhatnának az alacsony áfatartalmú termékek közé a személygépkocsik, a nagy értékű elektronikai  cikkek és az okostelefonok sem, amelyek az áfacsalások gyakori tárgyai. Az Európai Bizottság könnyítéseket helyez kilátásba a kis- és közepes vállalatok számára is. Javasolja, hogy élvezzenek áfamentességet az évi 100 ezer euró alatti árbevételű és határokon átnyúló tevékenységeket végző cégek. Brüsszel a nyilvántartás, a számlázás és az adóbevallás egyszerűsítésével is segítene a kis- és középvállalkozásokon.

Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének a javaslataiból csak akkor lesz jogszabály, ha az Európai Parlament és a tagállamok is jóváhagyják, amire még legalább egy-két évet kell várni.

Halmai Katalin, Brüsszel