Jogi esetek: Zebrán kívül

A balesetben maradandó károsodást szenvedett, a sofőrt pedig közúti baleset okozásáért állították bíróság elé. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak gondatlan megszegésével másnak súlyos testi sértést okoz. A sofőr azzal védekezett, hogy nem szegte meg a KRESZ-t: az idős férfinak nem volt elsőbbsége, mert több méterre haladt a kijelölt gyalogátkelőhelytől.

Azzal is érvelt, hogy a maradandó károsodás elkerülhető lett volna, ha a sértett nem utasítja el az ezt helyrehozó műtétet. Az ügyészség erre azzal vágott vissza, hogy a balesethez vezető okozati folyamatot akkor is a sofőr indította el, mert teljes terjedelmében elfoglalta a gyalogátkelőt, ezért a zebra mellett átkelő gyalogosnak is ugyanúgy elsőbbséget kellett volna adnia, mintha ő a zebrán haladt volna át.

A sofőr erre azzal válaszolt, hogy nincs sehol olyan szabály a KRESZ-ben, amely a gyalogátkelőhely egy méternél távolabbi körzetét is gyalogátkelőhelynek minősítené, tehát a sértettnek nem volt elsőbbsége.

A bíróság először azt tisztázta, hogy a gyalogátkelőhely többméteres körzete minősülhet-e gyalogátkelőhelynek, s a kérdésre nemmel felelt. Ugyanakkor a KRESZ-ben szerepel, hogy az út széléről induló vagy az úttestre ráhajtó jármű az úton haladó más járműveknek és a gyalogosoknak is köteles elsőbbséget adni, mint ahogyan az is, hogy a tömegközlekedési eszközök megállójánál a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a leszálló utasokra. Külön megemlíti a KRESZ, hogy a koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt a saját biztonságukra ügyelni nem képes személyek biztonságának megóvására is külön gondot kell fordítani. Mivel a sofőr a kellő gondosságot elmulasztotta, ezzel megvalósította a bűncselekményt. A következmény – a maradandó károsodás – tekintetében is felelősség terheli, mert az ok-okozati folyamatot ő indította el. A sérült közrehatása fontos lehetne egy polgári perben, ahol a keletkezett kárt porciózzák szét a felek között, de a büntetőjogi felelősség a sérülésért biztosan fennáll.