Tűzgömb az égből
KÜLÖNÖS KINCCSEL, Magyarország legnagyobb holdkőzetével gazdagodott nemrég a Kaposvár közelében található Zselici Csillagpark. Az értékes lelet Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik, de késő nyári éjszakákon hazánkban is megszokott dolog, hogy csillagok hullnak le az égről.
Kép: Pluie d'etoiles filantes sur le telescope LAMOST - Chine - Geminids over LAMOST telescope - China : Pluie d'etoiles filantes des Geminides au-dessus du telescope LAMOST (Large Sky Area Multi-Object Fibre Spectroscopic Telescope), un telescope optique de 4 metres de diametre, situe sur le site de l'observatoire de Xinglong dans la region de Hebei en Chine. Decembre 2015. Space dust from asteroid 3200 Phaethon rained into the Earth's atmosphere,and burnt as meteors at about 100 km above Xinglong Station of National Astronomical Observatories of China, piercing the night sky over the Guoshoujing LAMOST telescope. All meteors seemed to radiate from the same point, which lies at Gemini, and that's how the meteor shower named Geminids.Over 100 meteors were captured in the composed image taken on the peak night of the 2015 Geminid meteor shower, and the brightest bolide even instantly lit up the landscape. ©Yu Jun/Novapix/Leemage, Fotó: Yu Jun
A hirtelen felvillanó és pár másodperc múlva kihunyó „csillagok” valójában meteoritok, melyek szinte folyamatosan záporoznak a világűrből felénk. A legtöbbje még a földre érés előtt elég, de akad, amelyik megérkezik. Közülük is az úgynevezett kabai kő a legismertebb, amely 1857. április 15-én csapódott be a település határában. A cipó nagyságú, 2,6 kilós követ a debreceni református kollégium őrzi. Az iskola természetrajztanára, Török József akadémikus volt az első tudós, aki megvizsgálhatta. Visszaemlékezéseit a kollégium gimnáziumigazgatójának, dr. Nagy Mihálynak az esetet feldolgozó könyvéből idézzük.
„Azon a tavaszi napon este 10 óra tájban Kaba egyik jómódú lakosa, Szilágyi Gábor a háza tornácán pihent, mikor is egy sajátos zörej által – mely az ő kifejezése szerint a mennydörgéstől egészen különböző volt – álmából fölriasztatott, s ekkor látott, egyébként felhőtlen ég és szélcsendes idő mellett egy szerinte kocsi nagyságú, vakító fénnyel világító tüzes testet, mely Földes helység felől, tehát délkeleti irányból jőve, ívképű útját mintegy négy másodperc alatt bevégezte.
Ezen tüneményt több szomszéd, sőt távolabbi helységek lakosai is észlelték, nevezetesen debreceni és karcagi lakosok is. Másnap korán reggel Szilágyi Gábor a tanyájára lovagolt ki, mikor is útközben lova egyszer hirtelen neki bokrosodva horkolni kezdett, s tovább menni nem akart; ő pedig a szekér-járta úton megpillantott egy fekete követ, mely a kemény földbe annyira be volt nyomulva, hogy fölülete éppen a földdel színelt. E fölfedezés dacára Szilágyink folytatta útját és csak estve felé tanyájáról visszajőve ment ki több szomszédokkal a hely színére ásóval és kapával fölfegyverkezve s a lebkövet kiásta.”
A kőnek tudományos berkekben hamar híre ment, neves műhelyek kértek és kaptak is belőle mintát, hogy megvizsgálhassák. A bécsi kancellária is bejelentkezett, de nem mintát kért, hanem az egész követ. A Bach-korszak legkíméletlenebb korszakát írtuk, amikor nemigen volt tanácsos a császári intézményekkel ujjat húzni, ám a debrecenieknek eszük ágában sem volt kiadni a követ. Közben a távoli kutatóműhelyekbe küldött minták elemzése is elkészült. A legfontosabb megállapítást Friedrich Wohler göttingai német vegyész tette, aki szerves eredetű anyagokat mutatott ki a kőben. Azóta CT-vel a belső szerkezetét is feltárták a leletnek, amely a naprendszer kezdeti, mintegy négy és fél milliárd évvel ezelőtti állapotát őrizte meg számunkra.
