Vita a pénz körül

A startpisztoly május 2-án fog eldördülni, amikor az Európai Bizottság elfogadja a 2020–2026 közötti időszak büdzséjére vonatkozó javaslatát. Annyi már kiszivárgott a készülő előterjesztésből, hogy a testület csökkentené a mezőgazdaságra és a regionális fejlesztésre jutó pénzek összegét. A két kiadási tételre jelenleg a közös költségvetésük háromnegyedét költik a huszonnyolcak. Ezt az Európai Bizottság és jó néhány tagállam is soknak tartja. Szerintük a források egy részét inkább olyan célokra kellene fordítani, amelyek jobban szolgálják a közösség érdekeit. Ilyenek például a kutatás-fejlesztés, a védelem és a biztonság, a migráció kezelése és a megerősített határőrizet. Brüsszel többet szánna a határokon átnyúló infrastruktúrák kiépítésére: az energia-, a távközlési és a közlekedési háló- zatok létrehozására, valamint a rendkívül népszerű diákcsereprogramra, az Erasmus pluszra.

A Brexitet követően évi 15 milliárd euróval fog zsugorodni a közös kassza. Eddig nagyjából a tagországok fele – köztük Magyarország is – jelezte, hogy kész a jelenleginél többet fizetni a közösbe. A többiek egyelőre elutasítják, hogy mélyebben a zsebükbe nyúljanak. Ezért óhatatlanul szükség van egyes kiadások megnyirbálá- sára és átcsoportosítására – állítja az Európai Bizottság. A csökkentés két legnagyobb áldozata az agrárium és a felzárkóztatás lehet. A JeanClaude Juncker elnök vezette testület szerint nemcsak a támogatások nagysága, hanem formája is reformra szorul. Günther Oettinger költségvetési biztos egy közelmúltban elhangzott beszédében azt mondta: nem biztos, hogy az EU-nak továbbra is a nagy agrárgazdaságokat és az óriáscégeket kell támogatnia.

Az Európai Parlament – amelynek beleszólá- sa van abba, hogy az unió mire és hogyan költsön – a közelmúltban állásfoglalást hozott a 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésről. A  képviselő-testület ebben leteszi a garast a mezőgazdasági és a fejlesztési támogatások legalább jelenlegi szinten tartása mellett. Az EP szerint továbbra is valamennyi régiónak részesülnie kell a felzárkóztatási alapokból, de leginkább azoknak, amelyek jóval lemaradnak az uniós átlagtól.

Az EU hosszú távú költségvetéséről, a kiadá- sok és a bevételek nagyságáról és szerkezetéről várhatóan csak jövőre fognak megállapodni a tagállamok és az Európai Parlament.