Szemétügy

Fóton május elejére hirdettek lomtalanítást. A helybeliek várták az ilyenkor szokásos hatalmas, több méter magas konténereket, amelyekbe besétálva kell elhelyezni az otthon fölöslegessé vált holmikat. Már évek óta így működött a dolog. Aztán mivel a konténerek csak nem jöttek, elkezdték a kijelölt helyekre hurcolni a lomokat. Pedig az önkormányzat igyekezett időben szólni. „Már áprilisban sejtettük, hogy ez lesz. A városban kizárólagosan jogosult hulladékkezelő, a Zöld Híd Nonprofit Kft. akkor jelezte, hogy nehézségeik támadtak, és a szolgáltatást kénytelenek lesznek átmenetileg szüneteltetni – mondja Németh József alpolgármester. – Nem vártuk meg a hivatalos levelet, azonnal megpróbáltuk értesíteni a fótiakat.” A lomtalanítás elmaradásáról szóló közleményt közzétették Fót Facebook-oldalán, az önkormányzat hivatalos oldalán, majd a városi újságban is, amit minden háztartásba eljuttatnak. Sokakhoz azonban így sem jutott el a hír, ekkor alakultak ki a szeméthegyek. Az alpolgármester – bár nem akar vádaskodni – arra gyanakszik, hogy a problémát így akarták kihasználni helyi politikai ellenlábasaik. „Azért abban, hogy a konténerek hűlt helyé- re is elkezdtek mindenfélét kihurcolni, volt némi szervezettség. De hogy kik tüzelték fel az embereket, hogy na, pörköljünk oda az önkormányzatnak… azt nem tudom.”

A helyi politika persze fontos dolog, de ebben az esetben nem az önkormányzat volt a hunyó.

2010-ben Kelet-Pest és Nógrád megye 107 önkormányzata hulladékgazdálkodási társulást hozott létre. A gödöllői székhelyű cég jól működött, az emberek elégedettek voltak a szolgáltatásokkal. Aztán jött az Orbán-kormány mindent elsöprő központosítási törekvése. A korábban jól-rosszul működő szemetes cégek közül mindössze 70-nel kötött szerződést a létrejövő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., ráadásul az átállási nehézségek miatt hónapokig nem fizette ki a szolgáltatási díjakat. A vállalkozások egy része tönkrement, más részük csak nagy nehézségek árán volt képes a felszínen maradni. A  szemétdíjakat 2016 óta az állami központ próbálja beszedni a lakosságtól, de a számlázási rendszerük a kezdetektől akadozik, ugyanakkor a díjak már évek óta nem fedezik a kiadásokat. Tovább súlyosbítja az ágazat helyzetét, hogy az éves szinten 80 milliárd forintos állami bevételt jelentő környezetvédelmi termékdíj töredékét forgatják vissza a hulladékgazdálkodásba. Az emberek tehát adó formájában minden egyes termék vásárlása után megfizetik azt, de azok a cégek, amelyek az így keletkező hulladék ártalmatlanítását végzik, alig látnak ebből valamit. A Zöld Híd sem tudott az elmúlt 5-6 évben érdemben költeni az elöregedő gépek pótlására, a szükséges fejlesztésekre. „2016 áprilisa óta nem mi gazdálkodunk a pénzzel, nem tudjuk, mire költik azt. A központilag meghatározott (majd 2012-ben rezsicsökkentett) ár pedig a szolgáltatás költségeit sem fedezi – mondja a Zöld Híd BIGG Nonprofit Kft.-t tulajdonló önkormányzati társulás elnöke, Gémesi György. – Miközben a költségeink és az ellátott településeink száma egyre csak növekszik, a bevételeink folyamatosan csökkennek” – teszi hozzá a gödöllői polgármester, aki szerint „átgondolatlan és szakmailag megalapozatlan” a hulladékgazdálkodás központosítása és a jelenlegi árképzés.

A Zöld Híd tartotta magát, amíg lehetett, de már évekkel ezelőtt elért a teljesítőképessége határára. Ha az alapszolgáltatást, a kommunális, a szelektív és a zöldhulladék elszállítását, utókezelését és deponálását maradéktalanul el akarja végezni, le kell mondania az olyan „luxusról”, mint a lomtalanítás. „Az elmúlt 5-6 évben legalább 2 milliárd forintot kellett volna költenünk a gépeinkre, ehelyett egy fillért se tudtunk” – mondja Gémesi. Most úgy tűnik, részben uniós forrásból kerül 1,2 milliárd, de ennek csak egy részét költik az átlagban 16 éves futásteljesítményű kukás autók cseréjére, javítására. Rá- adásul az állam – ki tudja, miért – jóval drágábban jut hozzá az autókhoz. „Ha a cég a piacról vásárolhatna, akkor 40–44 millió forintért hozzájuthatna a gépekhez. A mostani közbeszerzési eljárásban viszont 54 millió lesz egy háromtengelyes autó” – mondja Gémesi.

Fót egyelőre megoldotta a lomtalanítási káoszt. Hosszas procedúra után engedélyt kért és kapott az állami vízfejtől, hogy piaci alapon szállíttassa el a lomot. A munkát a budapesti Főkefe végzi el, nagyjából 2 millió forintért. Hogy később mi lesz, azt még senki nem tudja. A fővárosi cégnek sincs ugyanis kapacitása arra, hogy a Zöld Híd szolgáltatási területének immár 115 települését lomtalanítsa.

És nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, amikor majd nem a lom, hanem a napi szemét áll hegyekben az utcákon? Biztosan erre is van „központi megoldás”, bár korábban ez a kérdés fel sem merült.