Sürgősen várakoznak

Szerkesztőségünk a Greenpeace szervezésében tavaly és tavalyelőtt is járt a Majsai út 8-ban, és mindkétszer ugyanaz a látvány fogadott bennünket: az idő ette rozsdás, lyukas fémhordókból, műanyag tartályokból mérgező vegyi anyag szivárog a talajba. A szennyeződés még – még! – nem érte el a vízbázist, a mintegy ezertonnányi méreg szakszerűtlen tárolásának felszámolása érdekében mégsem történtek gyakorlati lépések. Egyelőre csupán 150-200 millió forintba kerülne a vegyi anyag elszállítása és megsemmisítése, ám amikor az majd eléri a talajvíz szintjét, a mentesítés már további milliárdba. Persze azt a bizonyos 150-200 milliót, amit a veszély elhárítására most kellene költeni, normális körülmények között szintén nem az állampolgárok adóforintjából illene állni, hanem abból az összegből, amelyet a hulladékkezelésre szakosodott cég tevékenysége megkezdésekor letétbe helyez.

Tavaly járt a helyszínen Bándi Gyula zöldombudsman is, aki a helyzet megváltoztatása érdekében törvénytervezet benyújtását ígérte, de mint azt Simon Gergelytől, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjétől megtudtam, a történetnek ez a része egyelőre a konzultációs szakasznál tart.

A Bács-Kiskun megyei történet több sebből vérzik. A legutolsó csepp a pohárban a Szegedi Törvényszék ítélete volt. Eszerint a hatósági eljárások rendben voltak, mivel az arra illetékesek folyamatosan felszólították a veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó céget – Bács-Reál Kft. – a bérelt területen lévő lerakat felszámolására, sőt bírságot is kiszabtak rá – igaz, azt valamilyen megmagyarázhatatlan ok miatt soha nem hajtották be. A tulajdonos nem reagált a felszólításra, majd amikor a tevékenységétől eltiltották, a cég egy hajléktalan nevére került, ő pedig folytatta ugyanott, ahol a Bács-Reálnál abbahagyta, csak éppen már más nevű cég élén…

A terület tulajdonosa – aki az ingatlanját a cégnek bérbe adta –, Papdi József pedig tehetetlen, hiszen a hulladék által teljesen beborított birtokot semmire sem tudja használni. Az előző földművelésügyi miniszter válaszra sem méltatta a panaszát – már ez is jogszabálysértő –, a jelenlegitől kapott levél pedig semmitmondó. Ami mégis reményre adhatott okot, az az, hogy a törvényszék ítéletét követően a Greenpeace felhívta Pintér Sándor belügyminiszter figyelmét a katasztrófa közeli helyzetre. Azért írtak neki, mert az általa vezetett tárcához tartozik a vízvédelem, tehát az ő felelőssége is, megvárják-e a döntéshozók, amíg a vegyi anyag eléri a vízbázist.

A miniszterhez címzett levél nyomán hamarosan ismét felkereste a hatóság a lerakatot. Érdeklődésemre, hogy mire jutottak, a következő választ kaptam:

1. Tudnak arról, hogy az ingatlanon egy felszámolt vállalkozás nyomán mintegy ezertonnányi hulladék található. 

2. A tárolás körülményeit folyama tosan figyelemmel kísérik. Ott jártak márciusban is, és most, szeptember 17-én is. 

3. A szemlén vett minták értékelése jelenleg is zajlik. 

4. Ennek eredményétől függően meg teszik a szükséges intézkedéseket.

Vagyis a jelenlegi helyzet – ezertonnányi szabálytalanul tárolt vegyi anyag, amely folyamatosan szivárog a talajba – önmagában még nem készteti a hatóságot annak azonnali megszüntetésére. FOTÓ: PETHE ATTILA, SKYVIEWAIR.COM, UJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELE