Kétezer éves szellemiség

Ha szumó, akkor japán – vágja rá a legtöbb ember, miközben a sport eredete nem tisztázott. Ám tény, a szigetországban vált azzá, ahogyan ma ismeri a világ, és az is tény, hogy a japánoknál szenvedélyesebben kevesen űzik, még akkor is, ha azért bőven akad erre példa – már Magyarországon is.

Ország-világ2018. 12. 27. csütörtök2018. 12. 27.
Kétezer éves szellemiség

Még hogy száz kilogramm alatt ne lehetne űzni a szumót! Példa erre Végh Richárd, a magyar szumóválogatott fiatal versenyzője, akit 2018-ban az év legjobbjává választottak a magyar szumósok. Az U18-as korosztály érdi versenyzője az idén aranyérmes lett a Tajpejben megrendezett szumóvilágbajnokságon, és Európa-bajnok az észtországi Rakverében. Ebből is látszik, hogy a tologatós sport – a két egymásnak feszülő versenyző célja az, hogy a kör alakú küzdőtérből kitolja a másikat, vagy elérje, hogy megérintse a földet valamelyik testrészével –, amelyik egyszerre magán viseli a birkózás, a cselgáncs, az aikido erényeit, s amelyik sokkal több sportnál, hiszen szumósnak lenni életforma – minden versenyen meg kell küzdeni a már kivívott címekért –, vonzó lehet a nyugati világ lakói számára is

Miközben tudják ők is, hogy a Japánban már kétezer éve űzött szumó nem egyszerű kenyérkereset. A profik a sportág haszonélvezői és egyben rabjai is. Versenyzői közösségekben laknak, céljuk az elismerés és a megszerezhető címek elérése. Korántsem élnek olyan fényűzően, mint a Bajnokok Ligájában szereplő labdarúgósztárok, de a szumót alapvetően más, kétezer éves szellemiség hatja át.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek