Mozognak a hálók

Így aztán megállás nélkül mozognak a hálók, megy a mérlegelés, a tartályos autók pedig viszik a kereskedőkhöz az élő halat: 80 százalékban pontyot, amiből még mindig nagyon keveset eszünk. Legalábbis az európai országokhoz képest, mivel nálunk mindent beszámítva – tehát az import fagyasztott tengeri halat, a konzerveket és a hazai származású halainkat szintén – csupán alig 6 kiló az egy főre jutó éves fogyasztás.

Vélhetően évek múltán lesz eredménye annak a rendezvénysorozatnak, amely már egész évben és országszerte folyamatos kóstoltatást, felvilágosítást végez a halevés népszerűsítése érdekében. A Kapj rá! elnevezésű marketingakciót az agrártárca mellett a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet működteti. Szóvivője, Lévai Ferenc – aki egyben az Aranyponty Zrt. vezetője – arról beszélt, hogy a magyar halászat helyzetének javításához nagyobb hangsúlyt kell helyezni a halfeldolgozás fejlesztésére, hogy könnyebben elérhetővé váljanak a feldolgozott élelmiszerek, többek között a filé vagy a szelet. Ugyanis az élőhallal a legtöbb család egyszerűen nem tud mit kezdeni, így a magyar hal hiába remek fehérjeforrás, amelynek a fogyasztása hozzátartozik az egészséges életmódhoz.

Magyarországon 26 065 hektárnyi halastó üzemel, melyek jelentős részét október-november hónapban halásszák le a termelők. Ilyenkor jellemzően az étkezési méretű hal hálóba gyűjtése történik. Tógazdaságaink fő halfaja a ponty, amiből tavaly 17 500 tonnát termelt az ágazat. Általában ebben az időszakban történik a horgásztavak és természetes vizek haltelepítése is. A magyarországi fogyasztói gyakorlat az elmúlt években nem változott a tekintetben, hogy a vásárlók még mindig a húsvéti és karácsonyi időszakban keresik a legjobban a halakat. Az igények egyre inkább a feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek felé fordulnak. Az ágazat képviselői és az agrártárca a hazai halfogyasztás növelésére törekszik, hiszen a magyarországi 6 kg/fő/év halfogyasztás messze elmarad az uniós átlagtól (25 kg/fő/év).

Ráadásul sokan félnek a haltól, mondván: nem tudni, mi van benne, mi van a tavakban? Egy nagy, még le nem zárult, többéves kutatási sorozat egyik első megállapítása szerint nincs mitől tartanunk. Halastavaink vizében, az üledékében és a halak húsában 400 növényvédő szer és 100 gyógyszermaradvány felmérése történt meg: ezekből csupán 50 féle kimutatható ugyan, de a szintjük messze a veszélyesnek mondható alatt van. A halakban mért eredmények még ennél is megnyugtatóbbak: sok esetben a kimutatási határértéket sem érték el, nemhogy a megszabott minimális szintet.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE