2018 KRÓNIKÁJA

JANUÁR

Hortobágyi T. Cirillt választják pannonhalmi főapáttá. Az addig perjelként szolgáló bencés szerzetes kinevezésére Ferenc pápa is áldását adta.

Elégedetlenségüket fejezték ki a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók: előbbiek a diákokkal együtt tüntettek, utóbbiak sztrájkot fontolgattak, amennyiben nem rendezik helyzetüket. A két szakmában a feszültség továbbra is nagy, bár az év utolsó hónapjában béremelést ígért az Emberi Erőforrások Minisztériuma az egészségügyben dolgozóknak.

FEBRUÁR

A magyar kormány meghosszabbítja a tömeges bevándorlást okozó válsághelyzetet. Hat hónappal tolták ki ezt az időszakot, a döntést kihirdető kormányrendelet nem tartalmaz indoklást.

Hódmezővásárhelyen a független Márky-Zay Pétert választják polgármesternek.

MÁRCIUS

Forgalomba kerül a Magyar Nemzeti Bank által kiadott új 1000 forintos bankjegy.

A magyar kormány újabb plakátkampányt hirdet a migránsok befogadásáról szóló állítólagos ENSZ-terv ellen.

ÁPRILIS

Április 8-án országgyűlési választást tartottak Magyarországon, a Fidesz–KDNP ismét kétharmadot szerez, ezzel megalakul a negyedik Orbán-kormány. A kormánypártra a szavazatok 49,27 százaléka érkezett, ezzel az 133 mandátumot szerzett az Országgyűlésben. A második legtöbb szavazatot a Jobbik kapta (19,06%), az MSZP–Párbeszéd 11,91%-ot szerzett, az LMP 7,06%-ot, a DK 5,37%-ot. A  Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt nem jutott be a parlamentbe. 

Megszűnik a Magyar Nemzet és annak online verziója, az mno.hu.

MÁJUS

Az Országgyűlés negyedszer választja meg Orbán Viktort miniszterelnöknek.

Megjelent Magyarországon is a sertéspestis. Több ország bejelentette, kitiltja a piacáról a Magyarországról származó sertéshúst, illetve a sertéseredetű élelmiszereket – a tiltás minden exportőrt érint. A kitiltás mellett döntött Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Belarusz és Dél-Afrika.

JÚNIUS

Részleges kegyelemben részesíti Geréb Ágnes szülész-nőgyógyászt, független bábát Áder János köztársasági elnök. Ez azt jelenti, hogy börtönbe nem kell vonulnia, de az ítélet többi része alól nem mentesül, az orvosi és szülésznői tevékenységtől továbbra is eltiltották. 

80 milliárd forinttal növelik a Magyar Honvédség költségvetését, ami idén 428 milliárd forintból gazdálkodik, jövőre tehát több mint 500 milliárd áll majd a Honvédelmi Minisztérium rendelkezésére. 

Tömeges halpusztulás Szegednél: négymázsányi haltetemet szedtek ki a Holt-Marosból. A halak pusztulását nagy valószínűséggel fulladás okozta: az állatok nyitott szájjal, iszappal teli kopoltyúval vetődtek a helyszínre, köztük több 40-50 kilós amúr. Halálukat valószínűleg oxigénhiány okozta, ebben közrejátszhatott a nagy mennyiségben lehulló csapadék és a magas hőmérséklet.

JÚLIUS

A hónap első felében történelmi mélypontra süllyedt a forint árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank nem emelt alapkamatot, a kérdésről komoly viták folytak a pénzintézetben. Az alapkamat-emelés mellett szólt, hogy az erősödő forinttal többet érnének a forintmegtakarítások, illetve nem emelkedne annyira az infláció, emellett pedig többet érne a magyar munkaerő forintbére nemzetközi összehasonlításban. A kivárás mellett pedig úgy érveltek szakértők, hogy a gyenge forint kedvez a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének, de többet érnek így forintban az uniós források, illetve a külföldön dolgozó magyarok bérei is. 

Tusványosi beszédében Orbán Viktor egyértelművé teszi, nem újabb négy évre, hanem 2030-ig tervezi kormányozni az országot. Ez idő alatt Európa öt legjobb országa közé emelné Magyarországot, további terve a népességfogyás megállítása, az energiafüggetlenség megvalósítása, az önálló honvédelem kialakítása.

AUGUSZTUS

Rádi Péter váltja Patyi Andrást a Nemzeti Választási Bizottság élén. 

A kormány bejelenti: nyugdíjas- és diákszövetkezetek mintájára bevezetnék a kismama-szövetkezeteket is – az indoklás szerint azért, hogy segítsék a nőket a visszatérésben, a munkába állásban. 

A forró nyár és a kevés csapadék rekordot hoz: rendkívül alacsony a Duna vízállása, nem csak augusztusban, de ősszel is problémát okoz mindez.

SZEPTEMBER

Az Európai Parlament elfogadja a Sargentini-jelentést, megkezdődik a Magyarország elleni, az EU-alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás. 

Részleges megállapodás született a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között. Az ITM vezetősége úgy látná jónak, ha az MTA több kutatóintézete a minisztérium felügyelete alatt működne, míg az MTA szerint így sérülne az Akadémia függetlensége. Végül visszavonták az intézmények szétdarabolásának tervét, illetve beleegyeztek, hogy az MTA maga világítsa át a kutatóintézeteket.

OKTÓBER

Életbe lép a júliusban megszavazott gyülekezési törvény, amely az 1989-es jogszabályt váltja fel. Ennek értelmében szigorúbb szabályok alapján lehet tüntetést, demonstrációt szervezni. 

Október 15-én életbe lép a rendelet: tilos közterületen életvitelszerűen tartózkodni. A rendőrség mégis eljárást indíthat az ellen, és akár elzárással is büntethető az, akinek nincsen otthona és az utcán él.

NOVEMBER

Az állami támogatás megszüntetéséről dönt a kormány: elveszik a lakástakarékok után adott 30 százalékos támogatást. 

Bővül a csok: a kétgyerekesek számára is elérhető lesz az új lakásokra a fixen 3 százalékos kamatozású lakáshitel 10 millió forintig. A háromgyerekesek esetében az összeg 15 millió forintra emelkedik, a különbséget a lakáskasszáktól felszabaduló forrásokból csoportosítják át.

DECEMBER

A költözés mellett dönt a kormánnyal való vitája lezárásául a CEU: az egyetem amerikai diplomát adó képzéseit Bécsbe költözteti. 

A korábbiaknál is nagyobb ütemben nőtt a magyar gazdaság az utolsó negyedévben – ilyen gyors növekedés a rendszerváltás óta nem volt. A gazdaságot leginkább a részben uniós forrásból létrejövő építkezések, illetve az erősödő hitelfelvétel által hajtott lakossági vásárlás pörgeti.

FOTÓ: KISBENEDEK ATTILA, AFP, SÓKI TAMÁS, MTI