Adó nélkül büntetés

Tíz évvel ezelőtt akadt olyan borsodi település, amelyiknek a polgármestere még hivatalos levelet is írt azzal az ötlettel, hogy lehetne segíteni a nehéz helyzetbe került falvakon: az ország összes településének iparűzési adóját egy nagy, közös kalapba kellene tenni, majd abból arányosan visszaosztani mindenkinek. Ötlete azonban nem talált értő fülekre – és talán nem is volna járható út. A Népszava most arról az érdekes gazdasági helyzetről számolt be, hogy a kiegészítő támogatás rendszerével eddig némi bevételi lehetőséghez jutottak az ipartelepítés szempontjából kevésbé vonzó falvak, de ez most megszűnt. Mint erről a lap is írt: kiegészítő támogatásban azok a települések részesülnek, ahol van iparűzési adó, de annak mértéke nem haladja meg a lakosonkénti 10 ezer forintot. Ám ha egy település nem vet ki iparűzési adót, a költségvetési törvény ott lakosonként 12 500 Ft vélelmezett adóerőképességgel számol. A lap arról is írt, hogy 2018-ban 367 ilyen településen nem szabtak ki iparűzési adót.

A mostani elvonás azonban éppen azokat a falvakat hozza nehéz helyzetbe, ahol a helyieknek esélyük sincs arra, hogy a településük határába települjön egy-egy nemzetközi multinacionális vállalat vagy tőkeerős cég. Igaz, az állam előtt az is ismert, hogy az adómentességet több településen túlélési trükknek használják. Trükközni pedig például úgy lehet, hogy a tényleges munkát nem is ott végzik, ahová be vannak jelentve.

A helyi iparűzési adó sorsa nem először kerül reflektorfénybe. Az elmúlt években több támadás is érte, a többi között azért, mert azt például a veszteségesen működő vállalatoknak szintén fizetniük kell. Felmerült már olyan javaslat, hogy talán érdemes volna beolvasztani a társasági adóba. Egyben azonban a gazdaság szinte minden szereplője egyetért: az lenne az állam feladata, hogy önhibáján kívül egyetlen település se kerülhessen kilátástalan, működésképtelen helyzetbe.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ)