Imádják az olvasók

Olykor az undokságig tüskés modorú, öntörvényű, egyaránt jellemzi a paraszti gőg és a jóságos szamaritánus önzetlensége. Szilárd erkölcsi alapon áll, elveiből soha nem enged, mindig tudja, mi a helyes. Soha nem szavai, hanem tettei beszélnek, s azok egy jó ember, sőt egy nagy ember erényeit mutatják. Igen, ő Szeredás Emerenc, Az ajtó című regény főhőse, aki meghódította az olvasókat, s nem csupán Magyarországon, hanem az egész világon. Szabó Magda alighanem legjobb művét számos nyelvre lefordították, számtalan díjat nyert. 2015- ben a New York Times sikerlistáján az év legjobb könyvei között szerepelt.

Sophie Marceau francia filmsztár például a mű elolvasása után így tett a magyar írónő összes, franciául megjelent könyvével, s kijelentette, hogy ő a legkedvesebb írója. Ezt Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmjéből tudjuk, amit Szabó Magda világhíre címmel a HírTv Vetítő című műsora sugárzott. Vagy Jeanne Moreau, a francia film nagyasszonya, aki azt mondja, boldogan eljátszaná Emerencet. Végül Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznő alakította Szabó István 2012-es filmadaptációjában. (Magánvéleményem, hogy bár kitűnő volt, mint mindig, de nem magyar parasztasszony, magyar tájjal, magyar sorssal a háta mögött. Igaz, Szabó István törekedett az egyetemességre, s talán így érte el a sikert is.) Mindenki, aki a filmben megszólal, elmondja, hogy katartikus élmény volt a regény elolvasása. Viszontláthatjuk azt a felvételt is, amikor Szabó Magda 1978-ban a Kossuth-díj átvétele után megköszöni, amit elért, többek között Juliska néninek, aki leveszi a válláról a hétköznapok minden gondját és második anyja. Szeredás Emerenc alakját tehát valódi személy ihlette.

De már első regénye, a Freskó (1958) is szenzáció lett. Erőteljes, új hang a magyar irodalomban, s olyan világba adott bepillantást, ami akkor már letűnőben volt a hibáival és erényeivel együtt, de még nem tud jobbat felmutatni. Elolvasása után Hermann Hesse, a Nobel-díjas német író azt mondta: minden művét le kell fordítani! Később, a Katalin utca Femina-díja után ezt is kiadták franciául, olaszul, németül, ez is nagy siker lett. No és az Abigél! Ez az imádni való ifjúsági regény ugyanúgy a felnőtt olvasók kedvence is lett, mint itthon. Egy felmérés szerint a magyarok legkedvesebb olvasmánya, megelőzve az Egri csillagokat is. A hatalmas sikerhez hozzájárult Zsurzs Éva 1977-ben készített négyrészes sorozata: az a ritka eset, amikor a megfilmesítés felér az eredeti mű színvonalához. Tökéletes rendezés, tökéletes szereplőválasztás és színészi játék, lenyűgöző helyszínek és jelmezek… Szerencsi Éva és a többi fiatal színésznő, aztán Básti Lajos, Ruttkai Éva, Garas Dezső, Piros Ildikó, Balázsovits Lajos – lehetetlen elfelejteni az általuk alakított karaktereket. Ezt már azért sem tudnánk, mivel 40 éve folyamatosan ismétlik a különböző csatornák, a nézők nem tudják megunni. A filmben néhányan arról is szólnak az egykori szereplők közül, hogy mindnyájuk pályáján meghatározó volt az Abigél.

Papp Gábor Zsigmond jól dokumentálja, hogy milyen tekintélye van Európában és Észak-Amerikában Szabó Magdának. Kiadói, fordítói, filmjeinek színészei a legnagyobb elismerés és szeretet hangján beszélnek róla. Ezek után még furcsább, hogy Magyarországon ma is sokan vonakodnak beengedni a magas irodalom Parnasszusára. Vajon miért? Mert az olvasók imádják? Mert nem lehet letenni a könyveit? Mert a világon ő a legismertebb magyar író? Alighanem mindezért…