Jobbkezes óriás

Azonban tény: a holland Michael van Gerwen a dartshoz képest talán csak a pénzt szeretné jobban a fociban. Labdarúgó-pályafutását azonban az sem segítette volna, hogy már tizenöt éves korában 133 kilogrammot nyomott, a túlsúly pedig senkinek sem jósol nagy jövőt a focipályán. Az 1989-es születésű sportoló huszonhét éves korára azonban így is olyan eredményt ért el a darts-sportban (megnyert 25 PDC, vagyis csakis a profinak szervezett tornát), amire még a The New York Times is csak azt tudta írni: ő a darts Michael Jor danje.

Verekedős fiú volt, tanulni sosem szeretett, a kőműves-szakvizsgáján is csak nehézségek árán jutott túl. S bár egy ideig beállt a vinklibe rakott falak mellé, ő egy másfajta falat szeretett bámulni. Azt, amelyiken a dartstábla lógott. Aztán, amikor kiderült, hogy neki a darts több mint sport, hiszen ez az élete, szembenézett a sportpályafutás kihívásaival – és a sportág ikonjává nőtte ki magát.

Stílusára jellemző a gyors játék, vagyis nem gondolkozik sokat egy-egy dobás előtt. Ez egyben taktika is, hiszen így a lassabban célzó ellenfeleit kizökkentheti a ritmusokból. Ehhez azonban Michael van Gerwennek a hagyományosnál vékonyabb nyilakra van szüksége, valamint nagyon erős akaraterőre, mert aki gyorsan dob, gyorsabban is lobban, vagyis meg kellett tanulnia uralkodni az érzelmein. Van Gerwen azonban még ezt is az előnyére tudja fordítani, hiszen folyamatosan kapcsolatban van a rajongóival, így még a feszültség is örömként tud megmutatkozni, amikor egy-egy sikeres dobássorozat után, a maga jellegzetes szárnyaló karmozgásával élteti önmagát és a közönséget.

Michael van Gerwenről a közelmúltban életrajzi könyv jelent meg, amiben nem csupán sportemberi, de magánéleti oldala is megismerhető. A szerényen csak A világ legjobb dartsjátékosának történetét Alex de Laat írta.

FOTÓ: DANIEL LEAL-OLIVAS