Kutatnak, vizsgálódnak

Talán sokak figyelmét elkerülte, de Magyarország kétharmada – egészen tavaly nyárig – két éven át fokozott rendőri ellenőrzés alatt állt. Nyolc megyében ezt tavaly októbertől ismét életbe léptették. Az országos rendőrfőkapitány akkor Zala, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére rendelt el fokozott ellenőrzést, amely egészen 2019. március 6-ig tart. Az indoklás szerint erre a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzéséért, felderítéséért, illetve megszakításáért van szükség. Idén január 7-én a hónap végéig Vas megyében is bevezették a fokozott rendőri ellenőrzést, február 1-jéig pedig Budapesten is bárkit indoklás nélkül megállíthatnak és igazoltathatnak a rendőrök. Éppen ezért minden állampolgárnak célszerű minden személyi azonosság megállapítására alkalmas okiratot (erre az útlevél is alkalmas) magánál tartania.

A Magyar Helsinki Bizottság a Facebookon tette közzé, hogy közadatkérelemmel fordul a fővárosi főkapitányhoz, mert arra kíváncsi, „milyen adatokra, körülményekre alapította a fokozott ellenőrzés újabb elrendelését”. A jogvédő testület így fogalmaz: „Elemzéseinkben és kutatásokban bizonyítottuk be, hogy a válogatás nélküli ellenőrzés nem hatékony, visszaélésszerű jogalkalmazásra ad lehetőséget és sértheti magyar állampolgárok tömegének a jogait.”

A magyar jogszabályok ugyanakkor minden rendőri intézkedést célhoz kötnek, vagyis indokolatlanul elvileg senki nem igazoltatható. Valójában már az igazoltatás is célhoz kötöttnek számít, hiszen célja a személyazonosság megállapításán kívül a gyanússá vált személyek kiszűrése is. A fokozott ellenőrzés során a rendőröknek indokolniuk sem kell, miért állítanak meg valakit, kutatják át a ruházatát, bár a fentebb olvasható országos kapitányi indoklás erre választ ad. A fokozott rendőri ellenőrzés céljai közé tartozik amúgy az államhatár rendjének védelme, az idegenrendészeti feladatok végrehajtása, valamint az olyan tárgyak felkutatása és elvétele, amelyek támadásra vagy önkárosításra alkalmasak, birtoklásuk jogszabályba ütközik.

FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI