Nehezített évkezdés

Egy hete még arról adott hírt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, hogy az ELTE – tavalyi eredményéhez képest – tizenkét helyet javított a Times Higher Education Emerging Economies University Rankings 2019-es értékelésében: a 119. helyet szerezte meg, és „ezzel a feltörekvő gazdaságú országok intézményeinek listáján a vizsgált 7 magyar egyetem közül a második helyen végzett”. Egy ilyen eredmény eléréséhez sokféle mutatóra van szükség, nem csupán a nemzetközi szinten elért tudományos eredményekre, de jelentős részben az oktatók munkájára is. Az Oktatói Hálózat viszont most arról ír, hogy több dolgozót várhatóan nyugdíjaznak, mások pedig a teljesítménykövetelmények miatt kerülhetnek nehéz helyzetbe. A közlemény egyelőre nem tartalmaz konkrétumokat, leginkább az egyetem nehéz anyagi körülményeire, az oktatók túlterhelésére és alulfizetett helyzetére hívja fel a figyelmet.

Ami azonban tény: már tavaly ősszel is több karon úgy tartották meg a gyakorlati órákat, hogy az oktatók csakis elméletben magyarázták el a tudás megszerzéséhez szükséges ismereteket, eszközöket, kellékeket, szemléltető anyagokat – éppen a pénzhiány miatt – nem használtak. Már akkor tudható volt, hogy idén várhatóan megszorításokkal indul az év és a tavaszi szemeszter. Az egyetem Természettudományi Karának dékánja, Surján Péter már szeptember végén összeállított egy költségcsökkentéseket is tartalmazó intézkedési tervet, amelyet azonban nem fogadtak el, így a dékán be is nyújtotta lemondását az egyetem rektorához. Tavaly év végén pedig már arról szóltak a hírek, hogy az ELTE Bölcsészet- és Természettudományi Karnak egyenként 250 millió forintot kellene megtakarítania – ami elbocsátásokat is jelenthet.

DRASKOVICS ÁDÁM FELVÉTELE