Búcsú a készpénztől?

Elgondolkodtató adat: tavaly 6117 milliárd forinttal rekordot döntött az idehaza forgalomban lévő készpénz mennyisége. Világszerte törekvés, hogy a papírbankók uralmát minél hamarabb felváltsa a bankkártyák általános használata. Így a magyarok is egyre gyakrabban fizetnek ezek segítségével: leginkább a bevásárlóközpontokban, a gyógyszertárakban, a vendéglátásban, s más üzletekben. Ám nem kevés kártyát a tulajdonosaik csak ritkán vagy egyáltalán nem húzzák elő a boltokban, hanem igazából csak pénzfelvételre alkalmazzák. Ezenkívül a nyugdíjak, az állami pénzellátmányok is sokakhoz postai készpénzes átutalással érkeznek, továbbá a lakossági befizetések jelentős hányada még mindig átutalási csekkel jut el a címzettekhez.

Fontos szempont, hogy a bankszámla tulajdonosának mibe kerül a pénzforgalom. Kedvező változás, hogy ez év elejétől 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül az eddigi 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték alól. Az is lényeges fejlemény, hogy július 1-jétől az azonnali fizetési rendszerben a hazai forintátutalások (a magánszemélyek esetében 10 millióig) bármely napon, minden időszakban 5 másodpercen belül célba érnek, azonnal elkölthetővé válnak. Ezenkívül az azonosításra használt mobiltelefonszám vagy e-mail cím segítségével is indíthatók átutalások.

A fizetési kedvet jócskán megnövelte az érintéses kártyák elterjedése és praktikus használata: ötezer forint alatti vásárlásoknál nem kell a készülékbe a PIN-kódot beütni. Talán ennek is köszönhető, hogy tavaly a kártyatulajdonosok havi vásárlásainak száma átlagban elérte a tízet.

Persze a „készpénzmentes társadalom” megteremtése azokban az államokban – így Svédországban vagy Izraelben – sem tűnik rövid időn belül megvalósíthatónak, ahol ezt már célként tűzték ki. Sokkal inkább valóságos, hogy a pénzforgalom minél jelentősebb része fokozatosan elektronikus úton bonyolódjon le. A siker záloga, hogy lényegében minden fizetési helyzetre – kifizetés, átutalás – használható legyen az internetes rendszer. A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint a hazai pénzintézeteknek mihamarabb alapszolgáltatásként kellene garantálniuk, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében a lakosság korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson.

Nos, a világhálós fellegekből térjünk vissza a mindennapokba. Mintegy két és fél ezer faluban – mivel a működtetése ráfizetéses – nincs takarék, bankfiók, pénzautomata. A postán a pénzfelvétel díja magas. S ha csak a lakhelyétől harmadik településen működik ATM, a nyugdíjas választhat: vagy odautazik, vagy megkér valakit, hogy vegye fel a pénzét – ehhez viszont meg kell adnia a kártyakódját, amitől többnyire ódzkodik. A gondokat jól ismerő önkormányzati szakemberek a posták bevonásával, a mobil trezorok létesítésével, az országos, bankfüggetlen ATM-rendszer kiépítésével (az automaták az önkormányzati épületben kapnának helyet) az állam segítő közreműködését szorgalmazzák.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE