Láthatatlan gyilkos tizedeli Európa lakosságát

Nem túlzás a gyilkos titulus, ugyanis a levegő rossz minőségének rovására Magyarországon évente 14 ezer honfitársunk halála írható, Európában 400 ezeré, világszerte pedig hétmillióé.

A levegő minőségének vannak határértékei, azonban – mint ahogy nincs biztonságos mértékű dohányzás – nincs biztonságos mértékű lég szennyezettség sem – tette egyértelművé előadásában Massay-Kosubek Zoltán, a brüsszeli European Public Health Alliance munkatársa. A levegő tisztaságáért tett erőfeszítések haszna egyébként nem csupán emberéletek megtartásában mérhető, hanem óriásiak a gazdasági előnyei is: Magyarországon ugyanis a légszennyezés által okozott egészségügyi költségek meghaladják az évi másfél milliárd eurót, vagyis hozzávetőlegesen 500 milliárd forintot. Ebből a tisztább levegő segítségével jócskán lehetne lefaragni.

A légszennyezés miatti hazai kiadások mértékére jellemző, hogy az összeg 31 ezer orvos és ugyanannyi nővér képzésére, valamint öt közepes méretű megyei kórház építésére volna elegendő. Ha viszont nem teszünk határozott lépéseket a levegő minőségének javításáért, s a jelenlegi szennyezettség mértéke megmarad, akkor 2030-ig egy Debrecen nagyságú város lakóinak negyedét fogjuk elveszíteni.

Még ijesztőbbek a kiadások az Európai Unió tagállamainak összességében: egyetlen év alatt (2016-ban) a légszennyezés költségei 67–80 milliárd euróra (több mint 20 ezermilliárd forintra) rúgtak. Ennek háromnegyedét a kormányok és az egészségbiztosítók viselik. A költségek jelentős részét okozza a közlekedés, ezen belül is a dízelüzemű autók kétszer olyan mértékben, mint a benzinmeghajtásúak. Éppen ezért Európa számos nagyvárosának belső kerületeiből sorra kiszorítják a dízeljárműveket, s alakítják át az úthálózatot a jelenleginél nagyobb mértékben a tömegközlekedés számára, valamint gyalogos- és kerékpáros baráttá.

Míg a közlekedés inkább Nyugat- Európa levegőjének minőségét rontja, addig Magyarországon a lakossági fűtés által levegőbe kerülő finom pornak nagyobb a jelentősége – hangsúlyozta Orbán Hunor agrárminisztériumi főosztályvezető. Ennek megváltoztatása érdekében indították el a Fűts okosan! kampányt, illetve írnak ki rendszeresen pályázatot a fűtőberendezések cseréjére. A szociális okok miatti légszennyező fűtés visszaszorítása érdekében tervezett intézkedésekre az előadó nem tért ki.

A világon a 4. vezető halálok a légúti betegség – fejtegette előadásában Antus Balázs főorvos a Magyar Tüdőgyógyász Társaság képviseletében. Az asztma és a tüdőrák mellett fő kórtípus az úgynevezett COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), amelynek jellemző tünete a kínzó köhögés, a köpetürítés és a nehézlégzés, kiváltó oka pedig a dohányzás mögött egyértelműen a szennyezett levegő. Ez abból is következtethető, hogy a betegségben szenvedők 15-20-25 százaléka nem dohányzik.

Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a légszennyezettség növekedésének idején – különösen a szélcsendes, páradús téli időszakban – a kórházi ellátást igénylő COPD-ben szenvedő betegek száma akár a duplájára is növekedhet. A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy a 191 ezer nyilvántartott beteg (2017-es adat) a tapasztalatok szerint csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Valójában több mint félmillió honfitársunk életét keseríti meg a kór, ráadásul a számuk egyre növekszik. Az elhangzottakból is következik, hogy a betegség visszaszorításában a dohányzásról való leszokás mellett a levegő tisztaságáért folytatott intézkedéseknek a szerepe a legjelentősebb.