Jogi esetek – Jó erkölcsbe ütközik

Egy idős néni az idősek otthonába került, mert szellemi leépüléssel, mentális problémákkal küzdött, önmagát ellátni már nem tudta. Az intézményvezető az új lakóval úgy összebarátkozott, hogy végül a néni ajándékozási szerződéssel a vezetőnek adta az ingatlanát. A vezető az ajándékozást titkolta a munkatársai előtt.

Az intézményvezető munkaköri leírása tartalmazta, hogy a lakóktól pénzt, vagyontárgyat, ajándékot nem fogadhat el, és tilos velük eltartási szerződést kötni, valamint kötelező betartani az etikai előírásokat.

Az idősek otthonában dolgozók számára az ajándékozás akkor derült ki, amikor a földhivatal levélben értesítette az idős nénit a tulajdonváltozásról. (Megjegyzés: nem minden földhivatal juttatja el közvetlenül az eladó és a vevő részére is a határozatot, van, ahol csak az eljáró ügyvédnek küldik meg több példányban, hogy értesítse a feleket.)

A néni nem tudta értelmezni a levél tartalmát, és a gondozójához fordult segítségért. A gondozó értesítette az intézményvezető munkáltatóját, aki megszüntette a vezető jogviszonyát, és büntetőeljárás is indult ellene. (Nemcsak a polgári jog szabályait szegte meg, de bűncselekményt is elkövetett.)

Ezt követően a nénit cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték, és az ügyész pert indított, s az ajándékozási szerződés érvénytelenségére hivatkozással kérte az eredeti állapot visszaállítását (az ingatlan-nyilvántartásban jegyezzék vissza a néni tulajdonjogát).

A bíróság először azt vizsgálta, hogy az ajándékozási szerződés jó erkölcsbe ütközik-e. Ha a megkötött szerződés jó erkölcsbe ütközik, akkor már nincs jelentősége az idős néni beszámítási képességének, mert a szerződés érvényesen nem jöhetett volna létre.

Idősek otthonában a gondozó és gondozott között visszterhes szerződések nem jöhetnek létre (ugyanis visszterhes szerződés esetén mindkét fél részéről ellenszolgáltatás történik, például pénzösszegért tulajdonjogot kapunk), mert a gondozott szellemi és fizikai képességeinél fogva függő, kiszolgáltatott helyzetben van. Ha ez megengedett lenne, az a gondozókat haszonszerzésre csábítaná.

Mivel a vissz­terhes szerződés kötése tilos, így az ajándékozás még inkább a jó erkölcsbe ütköző, ezért érvénytelen, semmis.

Érdemes tudni: jó erkölcsbe ütköznek azok a tartási szerződések is, amikor az eltartó a szerződés megkötésekor tudta vagy következtethetett rá, hogy a közeli hozzátartozója (eltartott) gyógyíthatatlan beteg, ezért a kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie.