A túlélésben bízva – nagy bajban a vendéglátás

„Kedves Vendégeink! Éttermünk a mai naptól határozatlan ideig zárva tart!” – ezt írta ki március 20-án a balassagyarmati étterme ajtajára Sinágel József, majd a Facebookon is (ahol négyezer követőjük van) megosztotta a keserű hangvételű üzenetet.

A Nagylóc melletti Zsunypuszta kies erdészházában gyermekeskedett, mivel a budapesti származású édesanya és a dejtári édesapa oda költöztek. Harmincnyolc éve vendéglátós, Hollókőn, majd Szécsényben dolgozott Áfész-éttermekben.

A rendszerváltást köve­tően Németországban és Ausztriában szerzett szakmai hírnevét megalapozó tapasztalatokat, s huszonegy évvel ezelőtt nyitotta meg feleségével, Erzsébettel Svejk néven éttermét a Nógrád megyei városban. A névválasztás nem véletlen, a fiatalember amatőr színjátszó, országos szavalóversenyeken ért el nívós eredményeket, s étterme gyakori helyszíne volt irodalmi esteknek.

A két szenvedélyt egyébként Sinágel József hatásosan ötvözi.

– A legkülönfélébb asztaltársaságok érkeznek hozzánk, s meghökkennek azon, hogy egyik percben kiviszem a rántott húst, a másik percben pedig elmondok egy Ady-verset vagy Örkény Istvánt idézem.

Februárban annyi helybéli, környéki és felvidéki kiránduló étkezett nálunk, hogy a munkát alig győző dolgozók folyamatosan azt kérdezték tőlem: „Főnök, mi lesz itt nyáron?!” Addig-addig kérdezgették ezt, hogy február 23-án feltettem egy hirdetést a világhálóra, felszolgálót, szakácsot keresünk. Dinamikus csapatot, versenyképes fizetést ígértem!

A Svejk éttermet Sinágel József és felesége az elmúlt húsz évben kölcsönökből, hitelekből, majd fejlesztési hitelből évről évre bővítette. Mára a termekben 240 embert tudnak egyszerre leültetni, a teraszukon pedig további százat.

A századelős hangulatban berendezett, régi fényképekkel díszített miliőben menüztettek, vacsoráztattak, gyakran telt házzal. Hol pörögtek az asztalok, hol ballagási, esküvői rendezvényekre bérelték ki tőlük a vendéglátóhelyet.

– Azt gondoltam, hogy a hét szakács mellé még felveszek három séfet, hogy bírjuk a nyári hajtást, de az élet közbeszólt. Döbbenten hallgattuk a koronavírussal kapcsolatos híradásokat és a kormányzat bejelentését, amelyhez alkalmazkodva mi is bezártunk március közepén mindennap délután háromkor. Bíztunk az ebédeltetés sikerében, sőt az ebéd házhoz szállításában is, de az nem működött. Ez nem Budapest, itt mások a szokások.

Meleg szilvakrémleves, császári csirkemell kukoricás rizzsel és kovászos uborkával – az utolsó csütörtökön ez volt a menü, míg pénteken csontleves, gombapörkölt galuskával és káposztasalátával.

Aztán bekövetkezett az, amit rémálmaikban sem képzeltek: a 21 személyt, szakácsokat, felszolgálókat, konyhalányokat foglalkoztató cég vezetője leállította az éttermet, lehúzta a képzeletbeli rolót.

Sinágel József most még nem tudja, hogy miből, hogyan és meddig tudja fizetni az alkalmazottakat, alighanem mindenkinek nagyon sokat kell húznia a nadrágszíjon, hogy ezt a válságot túléljék. Biztató, hogy a kormány a munkáltatói járulékfizetési kötelezettséget június 30-ig elengedte, de a szektornak másfajta segítségre is szüksége lesz. Úgy vélte, ha most, beszélgetésünk másnapjától helyreállna minden, akkor is egy év kellene a talpraállásukhoz.

Az országos helyzetet figyelve, az éttermek megpróbáltak alkalmazkodni: először volt, ahol teljesen megszüntették az ételek helyben fogyasztását, máshol egy asztalhoz csak egy vendéget engedtek leülni. Végül a járvány megfékezésének érdekében március közepétől a legtöbb hazai étterem megszüntette a helybeni étkeztetést.

Ugyanakkor jelentősen megnőtt a NetPincérhez csatlakozó éttermek száma, a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedések miatt csaknem ezer étterem kereste fel csatlakozási szándékkal a vállalatot – közölte az online megrendelés alapján ételkiszállítással foglalkozó társaság.

A NetPincéren keresztül jelenleg kétezernél is több étteremből, országosan több mint nyolcszáz településről lehet ételt rendelni. Az éttermek négyötöde budapesti vagy főváros környéki, a vidéki nagyvárosokból érkező megkeresések száma pedig napról napra nő.

A kijárási korlátozás elrendelését követően már sehol sem lehet vendéglátóhelyen étkezni. A helyzetet derűlátóan megítélő vendéglősök kéthavi kieséssel számolnak, míg a pesszimistább forgatókönyvekbe most még belegondolni sem szabad.

Az önkormányzatoknak is segíteniük kell majd az éttermeket, és a kormány is további munkahelymegtartó intézkedéseket tervez a vendéglátás és az idegenforgalom szektoraiban – olvasható a sajtóban megjelent nyilatkozatokban.

„Az étterem hangulatos, a felszolgált étel mind minőségre, mind mennyiségre kifogástalan!” – írták a vendégek Sinágel Józsefék balassagyarmati éttermének elektronikus vendégkönyvébe.

„Hatalmas adag ebédet kaptunk, mutatósan tálalták, és nagyon finom is volt. A felszolgáló csajok nagyon kedvesek mindannyian. A tulajdonos is kijött és beszélgetett pár mondatot a vendégekkel. A mosdók tiszták. Először, de nem utoljára jártunk itt” – ígérte három hónapja Blaskó Dóri.

„Százharminc kilométert motoroztunk azért, hogy itt ebédelhessünk. Megérte!” – sommázta Molnár Krisztina. „Ahol a tulaj szolgálja fel az étkek zömét… ott nagy baj nem lehet! Az nem véletlen, hogy évek óta pörög a hely...” – vélekedtek mások.

– Ez a szép múlt, de reméljük, egyszer újra betelik a vendégkönyv elégedett vendégek bejegyzéseivel...

Hosszú a lista

Az éttermi beszállítók is nehéz helyzetbe kerültek. A járulékok elengedését, a bérek egy részének átvállalásával munkaerő-megtartási támogatást és a nagy sörgyárak mennyiségi korlátozó szerződéseinek felfüggesztését is kérte levelében a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete, amelyet a Miniszterelnökséghez, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához, valamint a pénzügyi és a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoportnak juttatott el – nyilatkozta lapunknak Gyenge Zsolt, az egyesület elnöke. A javaslatok között szerepel továbbá a közüzemi díjak (víz, energia) támogatása, az iparűzési adó csökkentése, a kamarai díjak felfüggesztése, a lízingdíjak átütemezése, valamint a kedvezmények lassú és fokozatos feloldása mellett az újraindítás segítése is. A kilencven hazai kisüzemi sörfőzde között van olyan, ahonnan harminc-negyven embert bocsátottak el vagy küldtek kényszerszabadságra.