Budapesten a fészek, Balaton a nyári élmények hona

– Milyen a viszonya a születési helyével, településével?

– Budapesten születtem, nekem ez a város a világ közepe, ez a fészek, ez a szerelem. Többször éltem külföldön, de mindig haza akartam jönni, mert úgy érzem, hogy ide tartozom.

– Kisgyermekként mi foglalkoztatta?

– Nagyon szép, kiegyensúlyozott, egyszerű és meleg gyerekkorom volt. Azt gondoltam, hogy az élet mindig ilyen gömbölyű, és semmi más nem foglalkoztatott, mint az, hogy gyerek vagyok.

– Kedvenc könyve?

– Nagyon sokáig egy Heinrich Böll-könyv volt a kedvencem, az Egy bohóc nézetei. Egyébként a klasszikusokat szeretem, az oroszokat, az angolokat, a franciákat. Mostanában elég sok kortárs orosz regényt olvasok, nagyon izgalmasnak találom őket.

– Milyen zenét szeret?

– Egyszer egy barátom azt mondta, hogy kétféle zenét hallgatok: a nagyon elvontat meg a nagyon „nyálasat”, értem ezalatt a nagyon szerelmest, andalítót. Szerintem igaza volt. A '80-as években például kedvenceim közé tartozott a 180-as csoport. A Szabad Föld olvasói talán még emlékeznek rájuk...

– Példaképei voltak?

– Igen, a szüleim. A mai napig ők a példaképeim.

– Kivel beszélgetne egy pohár bor mellett?

– Az anyukámmal. Bár ő soha nem borozott, bármit megadnék, ha egyszer még leülhetnék vele…

– Mindenkiben megbízik?

– Mindenkinek megadom az esélyt arra, hogy bízhassak benne, de ez nem jelenti azt, hogy vakon hiszek mindenkinek. Amikor az ember egy komolyabb dolgot bíz rá valakire, akár a saját lelke egy darabkáját, akkor nézze meg jól, hogy kinek a kezébe adja.

– Került már igazán kellemetlen helyzetbe?

– Többször kerültem már kínos, kellemetlen helyzetbe, és ilyenkor egyvalamit tudok tenni: elkezdek nevetni. Kinevetem saját magam.

– Milyen szakmát tanulna szívesen?

– Ha végiggondolom, hogy eredetileg angol–francia szakon végeztem a bölcsészkaron, és ahhoz képest mi mindent csináltam életemben, úgy tűnik, hogy folyamatosan új szakmákat tanulok. Amivel most foglalkozom, a szociális terület, a szociális gondoskodás, számomra teljesen új szakma, bár soha nem tanultam. Most már ennél maradnék, és nem tanulnék újat, de ki tudja, mit hoz még az élet?

– Gyűjt valamit?

– Emlékeket gyűjtök, leginkább a fiamhoz kapcsolódó kis jegyzeteket, apróságokat. Két kis dobozban tartom ezeket, az van rájuk írva: „filléresek”. Elraktam őket valahova a padláson, de ha egyszer a kezembe kerülnek, biztos ér egy-két kellemes meglepetés.

– Szokott felesleges dolgokat vásárolni?

– Olyan nincs, hogy valamit megveszek, aztán kidobom. De ha vásárolok is ezt-azt, amiről azt gondolom, hogy nem annyira fontos, utólag gyakran kiderül, hogy mégsem volt felesleges. Valószínűleg olyasmik után ácsingózom, amik nem véletlenül tetszettek meg, mert valamiképpen szerepük van az életemben.

– Kedvenc helye a világban?

– Azok a kedvenc helyeim, amelyekhez valami nagyon szép emlék köt vagy ahova olyan emberekkel jutottam el, akiket nagyon szeretek, függetlenül attól, hogy maguk a helyek valóban szépek-e. Például amikor a fiammal Izlandra utaztam, akkor Izland volt a kedvenc helyem.

– Magyarországon?

– Az otthonom.

– Mi jut eszébe a Balatonról?

– A palacsinta. Sehol nem tudnak olyan palacsintát sütni, mint a Balatonon. Nagyon vékony, kicsit ragadós, és nagyon szeretem. Amikor megkóstolom azt a palacsintát, tudom, hogy elkezdődött a nyár.

– Mi a kedvenc sportja?

– A hoki. 16 éves korom óta rendszeresen járok meccsekre, és rendszerint ordítva szurkolok. Egyszer – még a szerelmünk hajna­lán – a férjemet is elvittem magammal. Ült mellettem, és csak nézte döbbenten, ahogy üvöltve ugráltam. Szerintem szerzett akkor egy-két új benyomást rólam.

– Az okostelefonja mely funkcióit használja?

– Azokat, amikhez nem is kell okostelefon. Telefonálok, üzeneteket küldök, messengert használok és fényképezek. A legtöbb gombról azt sem tudom, hogy micsoda.

– Mennyi idő alatt rakja ki a Rubik-kockát?

– Sosem tudtam kirakni. Sok évvel ezelőtt sikerült az egyik oldalát, és már annak is nagyon örültem.

– Tapasztalata szerint mit tudnak külföldön a magyarokról?

– Mindenki ismeri Puskást meg a gulyást. Sok mindent nem tudnak rólunk külföldön, de úgy látom, hogy aki egyszer eljön Magyarországra, az csodálattal megy el innen, és viszi a hírét a világba, hogy milyen gyönyörű ez a hely.

Nagy Anna az Egyszülős Központ megálmodója és vezetője. Bölcsészdiplomája mellé újságírói végzettséget és szakdiplomáciai oklevelet is szerzett. Tanított speciális nevelési igényű gyermekeket Amerikában, majd hazatérve kommunikációt a Bankárképzőben. Dolgozott több televíziós csatornánál, sajtófőnökként a Gazdasági Minisztériumban és a Brit Nagykövetségnél. Majdnem négy évig volt a Malév lapjának, a Horizontnak a főszerkesztő-helyettese. Később kormányszóvivő lett, majd az Erzsébet program szóvivője, 2017 óta pedig az Egyszülős Központot vezeti.