Ének a meggyfáról

– Milyen a viszonya a születési helyével, településével?

– Törökszentmiklóson születtem, négy és fél éves koromig ott laktam. Szüleim a fővárosban éltek, de a háború utáni időkben nagy volt a szegénység, s hogy legyen mit ennem, a nagymamám magához vett. Később is minden nyarat a nagymamámnál töltöttem.

– Kisgyerekként mi foglalkoztatta?

– A nagymama sokat bánkódott akkoriban, és én próbáltam vigasztalni. Felmásztam a meggyfára és onnan énekeltem neki. Huszonkét éves fia belekeveredett valami „kantinügybe”, lopás miatt feljelentette a felettesét, aki többek szeme láttára szíven lőtte a laktanya udvarán. Nem lett felelősségre vonás, mert senki nem mert tanúskodni. Már színész voltam, mikor Feri sírját felkutattam a kiskunmajsai temetőben. Később megtudtam, hogy akkori szerelmétől – már halála után – született egy kisfia, a későb­biekben találkoztam is vele, az anyjával együtt keresett fel a színházban. Ha jól tudom, erdőmérnök lett belőle.

– Kedvenc könyve?

– D’Annuzio A tűz című könyve, ami a világhírű olasz tragikáról, Duse Eleonóráról szólt. Egyszerűen lenyűgözött! Kezembe került Déryné és Jászai Mari naplója is, mindkettő meghatározó olvasmány volt számomra. Mostanában „falom” az életműveket, a Hajnóczy-, a Kosztolányi-, a Krúdy-összest.

– Milyen zenét szeret?

– A klasszikus zene megnyugtat. Kivételt képez Bach, az felkavar. Szívesen hallgatom Edith Piaf, Marlene Dietrich sanzonjait. Sőt annak idején a Beatles néhány száma is tetszett.

– Példaképei voltak?

– Hogyne, nagyon sok! A már említett Duse Eleonóra, minden idők egyik legjobb színésznője. Aztán Jászai Mari… De nemcsak a színház és a film világából említhetnék olyanokat, akik hatással voltak rám. Az író Hemingway például. Ma pedig a bátrak, akik keresik a saját hangjukat, személyiségüket.

– Kivel beszélgetne egy pohár bor mellett?

– Nem iszom alkoholt, árt a szívemnek. Beszélgetni pedig az én zárkózott természetemmel?... Talán egy-két baráttal. Csakhogy ők vagy disszidáltak, vagy meghaltak.

– Mindenkiben megbízik?

– Nem. Mindig bizalmatlan voltam.

– Került már igazán kellemetlen helyzetbe?

– Ilyenekből annyi van/volt, hogy ezeket elmesélni sincs kedvem. Egyszer egy külföldi előadáson az első öt percben szívinfarktust kaptam, de nem álltunk le. Ahogy befejeztük, rohantak velem a kórházba. Tizenegytől kettőig küzdöttek az életemért. Meghaltam? – kérdeztem a kardiológustól, amikor magamhoz tértem. Igen, de csak egy kicsit – válaszolta. Mostanában igyekszem legyűrni a vírusjárvány okozta napi félelmeimet.

– Milyen szakmát tanulna szívesen?

– Új szakmára gondol? Hetvenöt évesen? Tehát nem voltam jó színésznek?... Ha annak idején más úton indulok el, akkor a rajztehetségemet kamatoztattam volna.

– Gyűjt valamit?

– Sosem ragaszkodtam a tárgyakhoz. Amúgy sincs módomban költekezni, hiszen kisnyugdíjas vagyok. És amúgy is képtelenség az áremelkedésekkel lépést tartani!

– Kedvenc helye a világban?

– Színészként számos helyre eljutottam, a franciák úgy bántak velem, mint egy sztárral, azt akarták, maradjak kint, de én hazajöttem. Hogy őszinte legyek, legjobban az ágyamban szeretek olvasni, tehát az a kedvenc helyem.

– Magyarországon?

– Kisoroszi. Gyerekeim asztmásak voltak, miattuk költöztünk ide 1981-ben. Hiába van itt a Duna, a víziszonyom miatt kerülöm. Itt lakott Illés Lajos is, akinek Miért hagytuk, hogy így legyen? számát énekeltem a Ha megjön József című filmben.

– Mi a kedvenc sportja?

– Nekem nincs olyan, kilencéves korom óta fel vagyok mentve testnevelésből. Ehhez képest a színművészetin napi hat óra intenzív mozgást kellett végigcsinálni.

– Az okostelefonja mely funkcióit használja?

– Nem fogja elhinni: ezen telefonálok, és néha SMS-t küldök.

– Mennyi idő alatt rakja ki a Rubik-kockát?

– Régen volt a kezemben, de annyira nem értettem hozzá, többszöri próbálkozás után sem, hogy feladtam. Távolról csodáltam.

Monori Lili Jászai-díjas, érdemes művész. Pályáját a Thália Színházban kezdte, később a Mafilm tagja volt. Filmjei közül a legnagyobb visszhangot talán a Kilenc hónap váltotta ki, amelynek végén kamerák előtt hozza világra gyermekét. A Székely B. Miklóssal közösen megálmodott Szentkirályi Színházi Műhelyben 1983 és 2008 között alternatív előadásokat hoztak létre. Az utóbbi évtizedben főleg Mundruczó Kornél rendezővel dolgozik, alakításait nemzetközi elismerés fogadja. Tavaly életműdíjat kapott a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon, idén Hevesi Sándor-díjas lett.