Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A szakértőt, dr. Mártonffy Balázst kérdeztük az amerikai elnökválasztás kapcsán.
Kép: 2020. február 18. Budapest Mártonffy Balázs biztonságpolitikai szakértő kutató ludovika nemzetvédelem közszolgálati egyetem Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / Pesti Hírlap.
Már csak alig egy hét választ el minket a világ egyik legnagyobb jelentőségű politikai eseményétől, az amerikai elnökválasztástól. Izgalmas küzdelem zajlik a szemünk előtt Donald Trump elnök és kihívója, Joe Biden között. A november 3-ra kitűzött elnökválasztás kapcsán az Origo elnökválasztási elemző sorozatot indított.
A műsor szakértő-házigazdáját, dr. Mártonffy Balázs John McCain-díjas politológust, az NKE egyetemi adjunktusát kérdeztük a kampányról, közvéleménykutatásokról, esélyekről.
-Lehet-e olyan meglepetésre számítani a közvéleménykutatások és az eredmény tekintetében, mint a 2016-os választásoknál?
-Minden lehet, de szerintem valamilyen meglepetés mindenképp valószínű, mivel a koronavírus még több bizonytalanságot hozott a rendszerbe, hiszen egészségügyi kockázatok miatt még többen élnek az előszavazás vagy levélszavazat lehetőségével. A levélszavazatok és az előszavazatok száma napról napra nő. Október 26-i friss adat szerint már legalább 56,8 millióan adták le a voksukat. A választás napján, ennyi idő alatt valószínűleg ezt a mennyiséget nem fogják tudni feldolgozni.
A választás idején megnyíló exit pollok csak részben tudják figyelembe venni a levél útján beérkező szavazatokat, ami szintén bizonytalansághoz vezethet. A tapasztalatok szerint a republikánusok szavaznak inkább személyesen, és főképp a demokraták élnek a levélszavazás lehetőségével. De semmit nem lehet készpénznek venni. Valószínűleg nem lesz eredmény november 3-án éjfélig, és várhatóan a csatatér államokban dől el a szavazás.
-Mit gondol a közvéleménykutatásokról?
-Meglátásom szerint a többihez képest még nehezebben mérhető pontosan lekérdezések útján ez a választás. Trump kifejezetten megosztó figura, az ő választói nem feltétlen fedik fel magukat mindig nyíltan. Mostanában egyes közvélemény kutatók ezt úgy próbálják kompenzálni, hogy a szomszédokat is megkérdezik arról, hogy vajon hogyan szavazhat a mellettük lakó.
-Szó esett a csatatér állomokról, ez mit takar, melyek ezek?
-Csatatér államoknak nevezzük azokat, amelyek nem egyértelműen demokraták vagy republikánusok. Ezek éppen most a következőek: Texas, Florida, Ohio, Észak-Karolina, Pennsylvania, Arizóna. Nagyon sok múlik azon, hogy ezekben az államokban mi lesz a szavazás kimenetele.
-Mennyivel csúnyább ez a kampány, mint az eddigiek?
-Minden kampány csúnya, pláne, ahogy a végéhez közeledünk, de persze minden relatív. Alapvetően azt gondolom, hogy minél élesebb a verseny, annál csúnyábbnak tűnik a kampány. Szándékosan használtam a tűnik szót, mert a régmúlt választásokat belengi egyfajta nosztalgia effektus, azaz a múltbeli kampányokat hajlamosak vagyunk mindig szebbnek látni.
-Mi az utolsó három hét jelentősége? Változhat bármi ebben az időszakban?
-Az előre leadott szavazatok magas száma miatt ugyan azt is gondolhatnánk, hogy a véghajrá már nem dob olyan sokat a latba, de ez téves gondolat is lehet. Vélhetően az szavazott előre, aki amúgy is biztos volt a dolgában. A bizonytalan szavazók pedig lehet, hogy csak most, a napokban döntenek.
-Van olyan sorozat, ami a legjobban szemlélteti az amerikai elnökválasztást?
-Ha valaki megnézi a House of Cards és Az elnök embereit, akkor szerintem valahol a kettő között félúton lehet az igazság.
Az Amerika választ sorozat első adásai itt tekinthetők meg: https://videa.hu/csatornak/usa-elnokvalasztas-2020-176
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu