Az első jurta ötlete kalandvágyó baráti társaságuk mai napig életben tartott nomád kalandjainak, a Bükkbe szervezett téli kirándulásoknak köszönhető.

Ország-világBalogh Boglárka2020. 12. 22. kedd2020. 12. 22.

Mayer Árpádot építőmérnökként mindig is érdekelték a jurta szerkezetével, kialakításával kapcsolatos dolgok, legyen az a legelemelkedettebb szellemi vonatkozás vagy a legprofánabb technikai kérdés.

A jurta eredetileg a sztyeppei vándorló nomád népek könnyen mozgatható szálláshelye volt, kerek, felül nyitott, favázas, nemezborítású sátor. Mayer Árpád és a Nomádjurta csapata nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az értékőrzés, a legmodernebb alapanyagok, technológiák alkalmazása és az építészeti értékek mellett a jurta szellemiségét is átadja.

– Számomra a jurta varázslat, egyfajta térmágia – magyarázza Mayer Árpád. – Kezdetektől fogva arra törekszem, hogy megfejtsem ezt a csodát. Ma már látom, a téma iránti alapvető nyitottságban gyökerezik minden, hisz kellő hűséggel és kitartással előbb-utóbb hivatás lesz a hobbiból, vagy még annál is több.

Az első jurta ötlete kalandvágyó baráti társaságuk mai napig életben tartott nomád kalandjainak, a Bükkbe szervezett téli kirándulásoknak köszönhető. Ezek alkalmával ún. lakóbarlangokban aludt a csapat. Ilyen kihívásokat keresve jött az ötlet: építsenek maguknak saját „bar­langot”, és menjenek a síkságra a hegy helyett. Mivel kellően őrült ötlet volt, hamar magával ragadta a társaságot. Így jutottak el a jurtához és a hortobágyi nomád kalandokhoz.

Korunk szabadságra, függetlenségre vágyó embere újra felfedezte magának a jurtát és benne vágyai beteljesülésének lehetőségét. Fotó: Nomádjurta.hu

Mayer Árpád szerint a legalább ezer éve megállapodott Kárpát-medencei magyarság a jurtáról mint ősi történelmünk egy eleméről már-már megfeledkezett, ám a rendszerváltással új életre kelt a hagyományőrzés. Ennek révén ez a típusú lakótér újfent a figyelem fókuszába került. Mind az istenfa (kerege) nélküli, magasabb kazah típus, mind az istenfával felállított, laposabb mongol típus megjelent itt-ott a hagyományőrző rendezvényeken.

– Az eredeti lakófunkció kritériu­mait nem könnyű a Kárpát-medencei klimatikus viszonyok és főleg a XXI. század komfortigényei mellett teljesíteni, pedig erre egyre nagyobb igény mutatkozik. Korunk szabadságra, függetlenségre vágyó embere újra felfedezte magának a jurtát és benne vágyai beteljesülésének lehetőségét.

Tőlünk nyugatra, sőt a tengeren túl is évtizedek óta építenek modern jurtákat, és alkalmaznak a hagyományostól merőben eltérő technikákat az eredeti szerkezet megtartása mellett – a jelek szerint osztatlan sikerrel. Elsőre nehéz volt elfogadni, de lehet tőlük is tanulni, nem is szégyen, ám a szerkezeti kialakítás alapelveit, főleg az arányokat és a tér szentségét – tekintve, hogy pont ezekben rejlik a jurta igazi hagyományértéke – sosem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A nyugati modern és látványos példák a világháló révén a hazai érdeklődők igényeit is formálni kezdték, egyre többen szeretnének állandó tartózkodásra szolgáló, komfortos jurtában élni. Előbb-utóbb át kellett lépni a hagyományőrzés olykor meglehetősen merev kereteit, az igényeknek, a funkciónak és természetesen az éghajlati viszonyoknak kellett alárendelni a legmegfelelőbb megoldások vagy épp anyagok kiválasztását, nem elhanyagolva az esztétikum igényét – magyarázza Árpád.

Így születtek meg a Lakójurták és a nomadjurta.hu­ weboldal, amelyen a csapat alapos információval szolgál, legyen az kivitelezés, berendezés, hisz a legtöbb érdeklődő lényegében ugyanazt várja el, mint egy hagyományos építésű háztól.

Legyen télen-nyáron lakható, fűthető, legyen víz, villany, fürdőszoba, legyen olcsó és gazdaságosan fenntartható, s ne igényeljen komolyabb szaktudást megkövetelő karbantartást, továbbá legyen időtálló, lehetőség szerint abban a minőségben, amelyben kez­dettől fogva használják.

Számomra a jurta varázslat, egyfajta térmágia – magyarázza Mayer Árpád. Fotó: Családi Archívum

– Ha minden egyszerre nem is, a lényeges elvárások teljesíthetők. Immáron negyedik éve foglalkozunk a lakójurta kivitelezésével. A tervezés, fejlesztés során az elsődleges cél az volt, hogy a lakójurta komfortja, kényelme és időtállósága a lehető legjobban megközelítse egy téglaház tulajdonságait. Nem vettük tudomásul, hogy egy jurtának idővel gombásodnia kell belül.

Nem fogadtuk el, hogy a jurta olyan tulajdonost kíván, aki egyben szakképzett „jurta­üze­mel­tetőként” pontosan tudja, mikor milyen trükköt, mesterfogást kell az állagmegóvás és a sorozatosan felmerülő hibák elhárítása érdekében alkalmazni. Hogy a jurta varázsa a használója számára tartós élmény legyen, hogy a jurtával való első találkozás csodáját hosszú távon a mindennapokba ágyazhassuk, túlléptünk néhány idejétmúlt dogmán, és olyan innovatív szigeteléstechnológiát fejlesztettünk ki, amely a mai napig egyedülálló a jurták világában.

Például a hagyományos „beborítom-lekötözöm” elv helyett inkább okosan átgondolt „öltöztetést” választottunk, vagy a hő- és páratechnikai szempontokat legelőre sorolva kidolgoztunk egy szigeteléskoncepciót, melynek lelke az ún. passzív légrés.

Minden lakójurta megszületése gondos előkészítést igényel. A folyamat a tervezett funkció meghatározásával kezdődik, ezután meg kell ismerni többek között a telepítési helyszínt, a telek fekvését, tájolását, a lejtviszonyokat. A Nomádjurta csapata vázlatokat, 3D modellt készít, és a berendezéshez is ad ötleteket.

– Egy-egy jurta elkészítésével mindig valami más is a világra jön, egyfajta magasabb kapcsolat a belső és külső tér között, ami miatt a jurta egyszerre lesz a mindenség leképezése és önmagunk feltárásának eszköze, egy kapu, ami utat nyit legbelső önmagunkba.

Kipróbálni, átélni mindenképpen felemelő élmény! Akit pedig végleg rabul ejt, az már úgysem tudja máshogy elképzelni az életét, mint kereken.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek