Szeretjük a kémtörténeteket. Van egy mondás: a kémeké a második legősibb foglalkozás. S tényleg, már a Bibliában is szerepelnek, több ezer évre visszamenőleg. Az állandó veszély, a titok a romantika fényével vonja be ezt a tevékenységet. Persze a valóság mindig prózaibb, viszont nem kevésbé érdekes.

Az én képernyőm: Három kém sorsa

A Hír Tv közkedvelt műsora, a Vetítő sok éve jobbnál jobb dokumentumfilmekben mutatja be az előző rendszer bűneit. Emberi sorsokon keresztül ismerhetjük meg, hogyan működött az elnyomó hatalom, s hogyan termettek mindig olyanok, akik akartak és tudtak is tenni ellene. Papp Gábor Zsigmond Az ellenség köztünk van című filmje ezúttal három „kém” sorsát beszéli el. Azért tettem idézőjelbe a kém megnevezést, mert láthattuk, hogy tevékenységük több esetben is nem lépte túl, mondjuk, egy mai tudósító, újságíró dolgát. De persze, az akkor vasfüggönnyel elzárt világban ez is súlyos bűnnek számított. Ők tudták, mit vállalnak. Nem a hazájuk, hanem a rendszer ellen harcoltak, pénzbeli ellenszolgáltatást érte nem kaptak. Ellenben súlyos börtön hónapokat-éveket, s ráment az egész jövőjük.

A legismertebb hármójuk közül Atkáry Arisztid. 1926-ban született arisztokrata családba, amely azonban a gazdasági válság alatt elszegényedett. Egy kis pecsétüzemből próbáltak megélni, de az államosítás során azt is elvették tőlük. A fiatalembert kirúgták a lakásából, az egyetemről, majd a gyárból, ahol segédmunkásként próbálta fenntartani magát. Ahogyan a filmben elhangzik: főfoglalkozású osztályidegen lett – és így, nem meglepően, a rendszer ellensége.

Egy olasz diplomata beszervezése nyomán 1950-től jelentéseket küldött a müncheni Szabad Európa Rádiónak a magyarországi állapotokról. E rádió hallgatói gyakran tapasztalták megdöbbenve, hogy Münchenben milyen sok, naprakész információt tudnak arról, mi történik itthon. Ugyanis igen sok „tudósító” dolgozott számukra. Az egyik leghasznosabb munkát Atkáry végezte 1950 és 1955 között.

Nagy fogásnak számított, amikor az államközi Duna-bizottság egyik tagja révén fontos hírhez jutott. Korábban Jugoszlávia nem adta ki a területén át disszidálókat Magyarországnak. Ezen az úton sok százan jutottak ki Nyugatra. De most a két ország kötött egy titkos egyezményt arról, hogy ezentúl másképpen lesz. A kiadott szökevényekre pedig sokévi börtön vagy akár akasztófa várt. A Szabad Európa óránként bemondta a hírt, így sokan letettek erről a menekülési irányról.

Árulás miatt lebukott és 1956 nyarán 15 évi börtönre ítélték. A történelem fordulata ezúttal szerencsét hozott számára: a forradalom alatt kiszabadult. Darvas Ivánnal kiszabadították a színész testvérét is. (Darvas Attila az Atkáry-per másodrendű vádlottja volt.) A forradalom vérbe fojtása után együtt szöktek ki Svájcba. 27 évig nem jöhetett haza. Kém voltam, lebuktam, megszöktem című könyvében megírta kalandos életét. 2009-ben halt meg Münchenben.

Tóth Károly 1947-ben jött haza a hadifogságból. ’48-ban Nyugatra szökött, őt Párizsban az MHBK (Magyar Harcosok Bajtársi Közössége) emberei, vagyis a második világháborús magyar hadsereg Nyugatra emigrált tagjai képezték ki, majd 1954-ben visszaküldték Magyarországra, hogy szervezzen fegyveres ellenálló csoportokat. A lelkes fiatalok szervezkedése kudarcba fulladt, sokan lebuktak.

Csóka Ferenc 17 éves volt, amikor 1965-ben egy gimnáziumi osztálykiránduláson a barátaival lerajzolta a szolnoki katonai repülőteret, azzal a céllal, hogy a térképet kijuttassa a Szabad Európa Rádióhoz. Egyik osztálytársuk azonban feljelentette őket. A kamaszt négy év börtönre ítélték. 1984-ben sikerült disszidálnia, biztonsági őrként dolgozott Nyugaton. A rendszerváltozás után rehabilitálási kérelmet nyújtott be, de ezt a bíróság 1999-ben elutasította. Az indoklás: az ítélet megfelelt a korabeli törvényeknek. Ezek szerint egyetlen rajzért a többévi börtön, az elrabolt ifjúság és az elűzöttség jogos volt…

Kesernyés-fanyar kémtörténetek, naiv fiatalok lelkesedése és tenni akarása tükröződik bennük. Úgy gondolták, megéri. És keményen meg is fizették az árát.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.