Az én képernyőm: Megáll az ütőér

Ujlaki Ágnes tévéjegyzete Az én képernyőm rovatában.

Ország-világUjlaki Ágnes2018. 02. 04. vasárnap2018. 02. 04.
Az én képernyőm: Megáll az ütőér

Felháborodott levelet kaptam egyik kedves olvasómtól. Egy-két délelőttön át végignézte a két legnagyobb kereskedelmi csatorna asztroműsorait, és számára világossá vált, hogy a nézők egyértelmű becsapása folyik. Javasolta, nézzek bele ezekbe a műsorokba és mondjam el a véleményemet.

Kérésének eleget téve, több délelőttöt is rászántam erre. Mit mondjak, nem volt könnyű. Nagyon is megértem olvasónk dühét, tényleg vérlázító a pofátlanság, ami ott zajlik. Az RTLen egy előkelő megjelenésű hölgy közölte magáról, hogy ő mágus, majd előadott egy teljesen zavaros szöveget 2018 pénzelixírjéről, egy borítékból elővett egy titkos beavató kódot, ami különböző betűkből és számokból állt. Ha a betelefonáló kötheti magához ezek közül bármelyiket, akkor az Ezoterikus Világtanács kiterjeszti rá óvó szárnyait. Percenként 485 forintért jöttek is a telefonok, szinte csak idős nőktől. Akik boldogan láthatták, hogy a mágusnő felírja egy fecnire a keresztnevüket és az életkorukat, majd bedobja egy tálba – és már garantált is az idei egészség és boldogság.

Hasonlót művel a tv2-n is egy rossz nyelvhelyességgel („elossza”, „megossza”, „megáll bennem az ütőér”) beszélő szőke férfiú. Őt is ugyanezen tarifáért hívhatja, aki nem akar beteg lenni az idén. A betelefonáló balszerencselapját kiveszi és beteszi helyére a szerencselapot. Így menekült meg aznap például a hetvenes Erzsike, a nyolcvanas Marika… Ezek a beetetések, utána jönnek a kitalálandó rejtvények. Ha valaki tudja a szólás-mondást vagy egy magyar nóta kezdő sorát, megnyerheti az 5 milliós bankkártya mágikus feltöltő kódját, bármit is jelentsen ez. És itt jön a cirkusz, ami kiakasztotta olvasónkat is. A rejtvények ugyanis annyira könnyűek, hogy kb. 3 másodperc alatt kitalálhatók.

A „nagyon nehezekhez” kell 4 másodperc. A mágusoknak csaknem egy órát kell végigbeszélniük úgy, hogy senki ne találhassa ki a rejtvényt. Nyomják a hadovát: „tudom, hogy borzasztó nehéz, de könyörgöm, próbálják meg”. Közben bizonyára fogadja a helyes megfejtéseket a stáb, vagy talán fel sem veszik a telefont. Az élő adásba bekapcsolt telefonálók akkora hülyeségeket mondanak megfejtés gyanánt, hogy egyértelmű: beavatott szereplők. Van egy nő, aki mindkét csatornán rendszeresen jelentkezik, és mindjárt el is énekli az általa „félreértett” nótát.

Ekkora idióta igaziból nincsen, ő csak műnéző lehet. Nem mesélem tovább. Ezeknek a műsoroknak egyetlen célja a pénzszerzés, de persze nem a nézők számára. Becsapás, megtévesztés, lenyúlás – hogyan engedheti ezt meg a tévécsatorna, a rendőrség, a Médiahatóság? Ezt kérdezik sokan, hosszú évek óta. Bizony, én sem értem. A csatorna gazdái a vállukat vonogatják: ők eladnak egy műsoridőt, nem az ő felelősségük, mi megy akkor a képernyőn. A bűnüldöző szervek a jogszabályokra hivatkoznak: az asztroműsorok jogászai oly szépen körülbástyázták jogilag a feltételeket, hogy nem lehet belekötni.

Leegyszerűsítve: senkinek a fejéhez nem tartanak pisztolyt, ha a pénzét ki akarja dobni az ablakon. A Médiatanács tavaly ilyenkor ugyan megállapította: „A jósműsorok sérthetik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát” – ám azóta sem történt semmi.

Miután nem vagyok hatóság, csak kérni tudom idős, falusi hölgyolvasóimat – főleg ők az asztroműsorok áldozatai –, hogy ne dőljenek be a szélhámosságnak. Bár ha belegondolok, hogy pár ezer forintért megkaphatom a megnyugtatást az egész előttem álló évre, talán még nekem is megérné…

Ezek is érdekelhetnek