Bolt nélkül maradhat sok száz kistelepülés

Rendkívül nehéz gazdaságosan működtetni a boltokat a legkisebb, kétezer fő alatti kistelepüléseken – hangzott el a COOP Hungary Zrt. májusi közgyűlésén. Pekó László, a cég igazgatóságának elnöke azt is mondta, a kormányzathoz fordulnak, hogy megoldást találjanak a boltok fenntartására külön nehézséget jelent a kistelepülések esetén, hogy az önkormányzatok mellett a boltok az egyetlen foglalkoztatók. Így a COOP Gazdasági Csoport szerint a kormánnyal zajló tárgyalások fontos szempontja az, hogy az üzemeltetőtől függetlenül milyen támogatási rendszert lehetne kidolgozni annak érdekében, hogy a kisebb lélekszámú, alacsonyabb vásárlóerejű falvakban megmaradhassanak az üzletek.

A Portfolió kimutatásai szerint 2017-ben 4800 kisboltban húzták le a redőnyt végleg, ezzel 2010 és 2017 között mintegy 17 ezer kisboltra került lakat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint pedig tavaly tovább romlott a helyzet: mintegy 3000 kis üzlettel kevesebb volt az országban, mint egy évvel korábban, ami azt jelenti, hogy 2018-ban 279 településen már nem is működött bolt.

A COOP ezért is keresi a kormány partnerségét, és nyitott a döntéshozók válaszára. A Blokk nevű szakportál összegyűjtötte, mivel küzdenek leginkább a falusi boltok. Egyrészt kevés a vásárló, ami kevesebb bevételt jelent, ez pedig maga után vonja azt is, hogy drágábban tudnak áruhoz jutni. Nehezen – vagy inkább nem is – futja fejlesztésre, modernizálásra, új eszköz vásárlására, ezért a működés érdekében többet kell kérniük a termékekért, béremelésről nem is álmodhatnak, hiszen sokszor a kötelezően előírt foglalkoztatási terheket sem tudják viselni.

Arról még nincsen információ, hogy a falusi csok, vagyis a kedvezményes lakásvásárlás lehetősége hogyan érintené a kistelepülési boltok működését.