Ki vagy te, Mariska?

KAPUDROG, a társadalom romba döntője, netán gyógyír a rákra, a világbéke elhozója: a világ egyik legismertebb tudatmódosító szerét egymásnak igencsak ellentmondó vélemények övezik. Valahol legalizálják, másfelé börtönbüntetés is járhat a birtoklásáért.

Ország-világHardi Judit2018. 01. 16. kedd2018. 01. 16.

Kép: In this Oct. 4, 2016 photo, farmworkers inside a drying barn take down newly-harvested marijuana plants after a drying period, at Los Suenos Farms, America's largest legal open air marijuana farm, in Avondale, southern Colo. During the fall 2016 harvest, the 36-acres at Los Suenos is expected to yield 5 to 6 tons. (AP Photo/Brennan Linsley), Fotó: Brennan Linsley

Ki vagy te, Mariska?
In this Oct. 4, 2016 photo, farmworkers inside a drying barn take down newly-harvested marijuana plants after a drying period, at Los Suenos Farms, America's largest legal open air marijuana farm, in Avondale, southern Colo. During the fall 2016 harvest, the 36-acres at Los Suenos is expected to yield 5 to 6 tons. (AP Photo/Brennan Linsley)
Fotó: Brennan Linsley

A marihuánát – a köznyelvben fűnek, zöldnek, Mariskának is nevezik – már évezredek óta ismeri az emberiség. És használja is. Legutóbb január elején került a hírekbe – médiumtól függően hozsannázva vagy a világvégét jósolva tálalták az újságírók –, hogy Kaliforniában az év első napjától már rekreációs célra is legálisan vásárolhat marihuánát minden nagykorú. Vagyis bárki, aki betölti a 21. életévét, szabadon hozzájuthat egyszerre maximum 28 grammnyihoz belőle. Ez az északamerikai állam az USA-ban az első volt, ahol 1996-ban legalizálták az egészségügyi célra vásárolt szert (e célból bármilyen mennyiségben szabad kannabisztartalmú terméket  venni).

Hogy a kannabiszt egészségügyi célokra használják, egyáltalán nem újdonság. Bár a Távol-Keletről ered (már az i. e. 6000-ből származó kínai ételmaradványokban is a nyomára bukkantak), a régészeti ásatások során kiderült, hogy az ókori egyiptomiak fájdalomcsillapításra minden bizonnyal kannabiszt is alkalmaztak. Írásos feljegyzés az i. e. III. évezredből bizonyítja használatát. Nem csak a gyógyhatása miatt kedvelték már az ókorban is, de hangulatjavítóként is megállta a helyét a népi gyógyászatban.

Európába valószínűleg a szkíták révén került i. e. 500–100 körül – mindezt a római doktorok, gyógyítók leírásaiból tudjuk. Diadalmenete hosszú évszázadokon át kitartott, ázsiója az 1900-as években kopott meg – egészen addig Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is gyógynövényként tartották számon. Marihuánával csillapították a szülési fájdalmakat, az asztmás rohamokat, a reumatikus bántalmakat – és persze nyugtatóként is szívesen alkalmazták.

Az 1930-as években az Egyesült Államokba érkező mexikói vendégmunkások révén a lakosság körében is egyre népszerűbbé vált a fű szabadidős használata, ez pedig sokakat nyugtalanított. Nem kellett sok idő: 1935-ben már 12 államban tiltották a fogyasztását, 1937-ben pedig – az orvosi kamara tiltakozása ellenére – adót is kivetettek rá.

Bár tiltott szer volt, gyógyhatásának vizsgálatával nem hagytak fel a kutatók. Az orvosi marihuánát ezen eredmények ismeretében – visszatérve az ókori gyógyítók kitaposta útra – több országban használják fájdalomcsillapításra, szorongásoldásra, étvágygerjesztésre. Egyre szélesebb körben terjed a hit, miszerint a marihuána a benne található kannabinoidoknak köszönhetően a rák ellen is hatásos. Ez azonban nem bizonyított, mint ahogyan más kórok gyógyítására sem alkalmazzák – egyszerűen csak a tünetek enyhítésére szolgál.

Ezért dönthet úgy a rákos beteg, hogy a kemoterápia mellékhatásait orvosi marihuánával enyhíti – azokban az országokban, ahol ez legális. Itthon sem orvosi, sem rekreációs célra nem szabad marihuánát használni.

Ellenzői érvei szerint kapudrog, amely belépő a keményebb tudatmódosítók világába. Pártolói szerint viszont nem okoz függőséget. Nem valószínű, hogy magyarországi legalizációjára a közeljövőben sor kerülne. 

Ezek is érdekelhetnek