Idén 175 éves a Magyar Honvédség; az első független felelős magyar kormány hadügyminiszterének, Mészáros Lázárnak a kinevezésétől (1848. április 7.) számítják létrejöttét. Ez okból (is) elég sok minden történik mostanában katonáéknál: soha nem látott fejlesztések kezdődtek, egész éven át tartó toborzás indult, s az elhangzó beszédekben egyre gyakrabban hangzik el az innováció és a digitalizáció kifejezés, vagyis a digitális hadsereg, amelyben, ugyebár, digitális katonák szolgálnak. Tulajdonképpen e két szóval lehetne összefoglalni a minap tartott fővárosi drónnapot is, merthogy a drónok megjelenése a civil és a katonai életben jelentős innovációnak és jelentős digitalizációnak számít.
A „Drone Day” rendezője a Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központja, valamint a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) drón tagozata volt. A honvédség jelenléte természetesnek tűnik, de mit keresnek itt a civilek?
– A 30 éves GTTSZ tavaly hozta létre drón tagozatát, mert arra jutottunk, hogy az emberek nagy többsége csak kétféle drónt ismer. A játékot, amivel leskelődni lehet, illetve a háborúnak „köszönhetően” a katonai drónokat. Szerencsére a kettő között ennél jóval több területen használjuk ezeket az eszközöket. A drónnap folyamán a polgári életben, illetve a rendvédelemben jelenleg és a közeljövőben használatos drónokat mutattuk be, hiszen a drónokban találkozik minden, ami már nem a jövő többé – mondja Örmény Georgina Viktória, a tagozat elnöke.
Hihetetlen ketyerék. Fotó: Kállai Márton
A rendezvényt, kedves meglepetésül, Farkas Berci köszöntötte. Bocsánat: pontosabban Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok, aki azért mindannyiunknak Berci marad, az első magyar űrhajós. Az 1980-ban 31 éves Farkas Bertalan százados a Szojuz–36 fedélzetén Valerij Kubaszov társaságában indult a Szaljut–6 űrállomásra. Azóta eltelt vagy 43 év, a századosból dandártábornok lett, akinek népszerűsége azóta is töretlen.
Jelenlétével ő is az említett két szót hangsúlyozta. Nemcsak azért, mert mostanában a róla elnevezett Farkas Bertalan Oktatási és Módszertani Központtal járja az országot, és segít oktatási tréningek, továbbképzések tartásában, a gyerekek digitális kíváncsiságának kielégítésében, hanem azért is, mert anno a magyar innováció fejlesztéseit is magával vitte az űrbe. Emlékszünk talán az interferonkísérletre, amelynek során az interferon nevű fehérje termelődését vizsgálták a súlytalanság állapotában.
Aztán vele utazott az ugyancsak magyar gyártású, Pille nevezetű sugárdózismérő – utódai máig használatosak az űrben –, és egy Balaton nevű műszer is, amellyel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták. (Az már csak hab a tortán, hogy magyar fejlesztésű űrhajósételeket is vitt magával, ezek segítségével adott emlékezetes vacsorát a Szaljut–6 fedélzetén pörkölttel, rakott káposztával, libamájpástétommal, babsalátával, füstölt marhanyelvvel, sült vagdalttal, aszpikba rejtett sült csirkével és disznósajttal.)
Az előadások sorában a dandártábornok után egy újabb dandártábornok következett: Porkoláb Imre, a honvédség védelmi információért felelős miniszteri biztosa. Ő is mi másról, az innovációról és a digitalizációról beszélt.
– Felgyorsult a változások tempója, a következő néhány évben annyi minden fog történni, mint a megelőző két évtizedben. A dróntechnológia szinte hetente fejlődik, az új, digitális haderő katonái már ebben a világban szocializálódnak. A honvédség a NATO-fejlesztések közül kiválasztotta azokat, amelyekre Magyarország képes lehet. Ezek közé tartozik a digitális katona megjelenése, valamint mindenféle jármű – légi és szárazföldi – digitalizációja.
Miközben az egyik előadás követte a másikat, meg lehetett tekinteni a kiállított álló és működő – katonáéknál ezt úgy mondják: statikus és dinamikus – drónokat.
Farkas Bertalan űrhajós, tábornok a technikát népszerűsíti. Fotó: Kállai Márton
Például az egyik civil szereplő volt a szentendrei ABZ Innovation cég mezőgazdasági permeteződrónja. Egy óra alatt – persze többszöri töltéssel – akár 10-12 hektárt is képes megpermetezni lényegesen olcsóbban, mint akár egy traktor, nem beszélve a repülőgépes megoldásokról. Nem mellesleg a cég drónpilóták képzésével is foglalkozik, mint megtudtam, egyre több képzett drónpilótára van és lesz szükség. Ők természetesen nem a bevezetőben említett Franci barátom apró masináját üzemeltethetik, hanem professzionális, komoly berendezéseket, amelyeknek már a levegőbe emeléséhez is sokféle engedély szükséges. Ennek megfelelően a „jogosítvány” is millió körül kezdődik.
Apropó, engedély. Ha jól értettem, jócskán akad még bizonytalanság a drónok jogszabályi hátterében. Ahogy az lenni szokott, az élet rendre megelőzi a rendeletek megszületését, a jog nehezen tart lépést a drónok fejlődésével. Nemcsak a kicsi és a nagy drónok között kell rendet teremteni – van néhány dekás, de akár többtonnás is –, hanem a légtérben való biztonságos közlekedést, például a repülési magasságot is szabályozzák. Arról nem is beszélve, hogy már az alig egykilós drónokat is kötelező regisztrálni; repülésükről a légi közlekedést irányító HungaroControlnak is tudnia kell.
Kiállította drónjait a MyActionCam Magyarország Kft., amely 2008 óta foglalkozik drónpilótaképzéssel, drónok szervizelésével, árusítják a DJI márka drónjait, kameráit, amelyek bérelhetők is. Az Aeroscope drónfelderítő rendszerrel felkészültek arra az időre, amikor majd hétmillió, kedvtelésből használt drón kering Európa egén. Ez egyaránt érinti a bűnüldözést, a terrorelhárítást, valamint a magánélet védelmét. Az Aeroscope rendszer alkalmas a légtérben jelen lévő, pilóta nélküli repülőobjektumok felismerésére, követésére és azonosítására.
A drónok megjelenése a civil és a katonai életben jelentős innovációnak és jelentős digitalizációnak számít. Fotó: Kállai Márton
A rendőrség is bekapcsolódott a drónok világába: a fényképező, videót készítő masinákkal egyre több alkalommal találkozhatunk, aminek például a gyorshajtók, a szabálytalanul előzők nem feltétlenül örülnek…
Civil felhasználás ide, civil drón oda, a megjelenteket elsősorban a katonai masinák érdekelték. Belőlük több is a levegőbe emelkedett – ugyebár a dinamikus bemutató során… Az egyik legjelentősebb résztvevő a Rotors & Cams cég volt, amely haditechnikai engedéllyel rendelkezik, sőt a NATO minőségi beszállítója címet is elnyerte.
Elhozták a bemutatóra például a Flyranger 5 nevezetű drónjukat, amely ötvözi a merev- és a forgószárnyas technológiák előnyeit, vagyis képes helyből felszállni, álló helyzetben lebegni, de átválthat „repülőgép-üzemmódba”, és így igen nagy sebességgel, nagy távolságokat tud berepülni. Irányítása ilyenkor is biztosított, sőt a fedélzeti automatikus forgalomészlelő és -elkerülő rendszer segítségével ügyel a saját és más repülő eszközök biztonságára.
Bevallom, nekem legjobban a cég ProTAR F4J nevezetű drónja tetszett. Ennek nem sok köze van a többi, ott látott drónhoz, legfeljebb annyi, hogy ebben sem ül pilóta. Nincsenek légcsavarjai, van viszont gázturbinája – vagyis civilül: lökhajtásos –, vannak szárnyai, s csaknem akkora, mint egy kisebbfajta autó. Akár 500 kilométeres sebességgel képes 6000 méterre felemelkedni, miközben 75 kilométert tesz meg. Hogy mire jó? Ez talán a legkülönlegesebb, a válasz engem is megdöbbentett: ez egy célrepülő, vagyis a modern légvédelmi rakétarendszerek éles- és gyakorlólövészeteinek lesz a célpontja, segítségével ellenséges repülőeszközöket, általános fenyegetést jelentő légi járműveket lehet észlelni, bemérni és megsemmisíteni.
Vagyis, ezek szerint a ProTAR F4J-t lelövik, ugye…? Csak azt nem tudom, akkor miért írják a prospektusban, hogy leszállás ejtőernyővel. Akkor, ha mellélőnek?
Drón a világ?
Aki az internetes keresőrendszerekben beírja a drón kifejezést, annyi és megannyi összetételű találatot kap, amennyiről már azt gondolni, hogy az élet egyre több területén egyre nagyobb a szerepük, legyen az hadászat, tájékoztatás, kommunikáció, kereskedelem vagy akár életmentés.
Az ukrajnai háború néhány napos híre, hogy Ausztrália, miközben újabb szankciókat vezet be az oroszok ellen, ismét drónokat küld Ukrajnának. Anthony Albanese miniszterelnök ugyanakkor nem közölte, hogy hány és milyen gyártmányú drónt szállítanak, és azt sem, fel lesznek-e azok fegyverezve.
Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború egyéves évfordulója alkalmából tartott beszédében azt is mondta, hogy Oroszország a valós harci tapasztalatokból kiindulva fejleszti fegyveres erőinek valamennyi összetevőjét, javítani fogja a kiképzési rendszert, és folytatja a csapatok új fegyverekkel, köztük új csapásmérő rendszerekkel, felderítő és kommunikációs eszközökkel, drónokkal és tüzérségi rendszerekkel való felszerelését.
Nyugat-Európában csomagküldésben alkalmazzák. Fotó: Getty Images
És úgynevezett kamikaze- (önmegsemmisítő) drónokat vásárol Szerbia az Egyesült Arab Emírségektől – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök az Abu-Dzabiban rendezett minapi nemzetközi fegyverkiállításon. Rámutatott, hogy a világon mindenki fegyverkezik, így Szerbiának is fel kell készülnie. Hozzátette, hogy reményei szerint a szerb hadsereg már a következő öt-hat hónapban szerb gyártmányú önmegsemmisítő drónokkal is rendelkezik majd.
Aztán a hírek arról is szóltak, hogy iráni gyártmányú drónt lőtt le február közepén az amerikai hadsereg Szíriában. A pilóta nélküli repülőgép a Szíria északkeleti részén fekvő Conocónál lévő járőrbázis felderítését kísérelte meg – közölte az amerikai haderő közel-keleti térségért is felelős középső parancsnoksága a Twitteren. Tudható, hogy Szíriában mintegy 900 amerikai katona állomásozik. Az amerikai csapatok a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erőket (SDF) támogatják az Iszlám Állam fegyveresei és „alvó sejtjei” elleni küzdelemben.
Február 17-én drónnal készült felvételek járták be a világsajtót az összeomlott házak romjairól a dél-törökországi Kahramanmarasban. A török–szíriai határtérségben pusztító, február 6-án bekövetkezett 7,7-es és 7,6-es erősségű két földrengés több mint 50 ezer ember halálát okozta. És megtalálták február 23-án egy Fülöp-szigeteki vulkán lejtőin a hétvégén lezuhant repülőgép áldozatait. A gép két ausztrál utasa egy geotermikus energiával foglalkozó vállalatnál dolgozott. Az Energy Development Copr. kereső csapatokat, helikoptereket és drónokat küldött, hogy segítsenek a keresésben, amelyet viharos szél és sűrű felhők nehezítettek. A roncsokat a levegőből fedezték fel a 2462 méter magas vulkán oldalán. Egy másik, a híradásokban feltűnő drónképen a dél-koreai Namkjong osztrigatenyésztő vállalkozás hajója rakományt gyűjt a cég tengeri farmján. A Namkjong tengeri osztrigatelepének területe 30 hektár, a cég évente mintegy 500-600 tonna osztrigát dolgoz fel – írja az MTI.
Németország és Svájc minden bizonnyal a csodás autóikról, csokoládéjukról és óráikról ismert, de a két szomszédos ország megérdemli, hogy elismerjék a finoman megtervezett drónjaikat is. A „Made in Germany” vagy „Made in Switzerland” felirat a jövőben több drónt fog díszíteni, mivel mindkét ország élen jár, amikor világszínvonalú technológiát fejleszt, és a legszínvonalasabb dróngyártó vállalatoknak ad otthont. A Drone Industry Insights drónelemző cég 2022-ben adatokat gyűjtött össze a két ország drónpiacának méreteiről, a drónok számáról, a teljes befektetési finanszírozásról és még sok másról, hogy két virágzó országról adjon képet, amikor a dróninnovációról van szó – írja a dronerz.hu internetes drónszaklap, merthogy nálunk, Magyarországon már ilyen is létezik. Ismertetésük szerint Németországban a becslések szerint 430 700 drón volt akkor pilóták kezében. Svájcban pedig több drón jutott egy főre, mint Németországban. Becslések szerint 560 000 drón működött tavaly Svájcban, ami elég jelentős arány, tekintve, hogy az ország lakossága 8,5 millió fő.
Svédországban és Svájcban életmentésben segítenek. Forrás: frieschdagblad.nl
A legtöbb németországi drónvállalat még mindig viszonylag fiatal és kicsi, átlagosan mindössze 5,6 éves, és átlagosan mindössze 17 embert alkalmaz. Németországban erős a drónos kézbesítés, egy különösen érdekes céggel, a Wingcopterrel.
A Wingcopter függőleges fel- és leszálló drónokat épít. A drónon keresztül szállított tárgyakat csörlőmechanizmuson keresztül eresztik le, így nincs szükség leszállási infrastruktúrára. Amerikában a vezető drónszolgáltatók között van a Flyability, amely nemrég nyitott irodát Denverben, Colorado államban is, és a drónok beltéri vizsgálatokra való felhasználására összpontosít.
Miközben évről évre, hónapról hónapra tökéletesedik a dróntechnika, s alkalmazásának területei „fénysebességgel” bővülnek, 2017-es hír az, hogy Svájcban a kórházak között már vérszállító szuperdrónok repkednek. Manapság Svájcban és Svédországban is egy olyan rendszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével a bajba jutott emberhez drón segítségével defibrillátort juttathatnak el. A svédországi fejlesztést követően először 2021. december 9-én a svédországi Trollhättan városában lett rosszul egy 71 éves férfi.
A diszpécsereknek köszönhetően a sürgősségi drónt sikerült a beteg otthonához navigálni, így a defibrillátor három perc leforgása alatt a helyszínre érkezett. Külön szerencse, hogy épp a helyszínen volt egy szabadnapos orvos is, aki így gyorsan és szakszerűen tudta felhelyezni a készülék tappancsait a férfi mellkasára. A beteg életét sikerült megmenteni. De nem ez volt az egyetlen drónos bravúr mostanában az orvoslás terén: néhány hónapja a világon először szállított tüdőt drón egy beültetésre váró betegnek.
Kevésbé fontos téma, de igaz, hogy a városban élő galambok sok kellemetlenséget tudnak okozni a maguk után hagyott guanóval. Svájcban a háztetőkre telepíthető, teljesen automatikusan működő rendszer már önállóan ismeri fel a közeledő galambokat, majd egy drónt küld a helyszínre, így hessegetve el azokat.(Varga Attila)
