Láthatatlanná váltak

MÁSFÉL HÓNAPPAL AZT KÖVETŐEN, hogy jogszabály tiltja az életvitelszerű közterületen élést, a hajléktalanok tekintélyes része eltűnt az utcákról. Ha ez volt a jogalkotó célja, akkor nagyjából elérte azt, amit akart. Ugyanakkor a hajléktalanság nem szűnt meg, csupán átalakult.

Ország-világF. Tóth Benedek2018. 12. 09. vasárnap2018. 12. 09.

Kép: An activist lies on a bench in Bratislava city centre on November 8, 2018, to express solidarity with homeless people in Hungary where rough sleeping was banned after a homelessness law adopted by Prime Minister Viktor Orban's government. (Photo by VLADIMIR SIMICEK / AFP), Fotó: VLADIMIR SIMICEK

Láthatatlanná váltak
An activist lies on a bench in Bratislava city centre on November 8, 2018, to express solidarity with homeless people in Hungary where rough sleeping was banned after a homelessness law adopted by Prime Minister Viktor Orban's government. (Photo by VLADIMIR SIMICEK / AFP)
Fotó: VLADIMIR SIMICEK

Először lássuk a számokat: különböző adatok keringenek arról, hogy hány hajléktalan él az országban – és ezen belül Budapesten. Vannak, akik több ezerről beszélnek, mások több tízezerről. Ami bizonyos, a jogszabály életbelépése óta megközelítően ezerrel többen veszik igénybe a szállásokat, mint korábban. Tehát bizonyosan kevesebben, mint amennyien az utcán hálnak.

Hová kerültek a hajléktalanok? Egy részük a városból kijjebb, a külterületekre vagy az agglomerációs településekre húzódott. Kérdés persze, hogy ott lesz-e maradásuk. Bizonytalan helyzetükre jellemző, hogy Kőbányán, a Pilis Parkerdő Zrt. kezelésében lévő területről távollétükben bontották le a kalyibáikat. Ezzel tizenöt párnak nem csupán a hajléka szűnt meg, de az ingóságaik is eltűntek. Egyikük elmondta, hogy éjszakára igénybe veszik a hajléktalanszállót, viszont nappal nem tudnak majd hol meghúzódni.

A rendőrségi eljárások a kezdeti lendületet követően novemberre hirtelen megtorpantak. Ennek az is oka lehet, hogy több vidéki bíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály vizsgálatát kérve. A  235 rendőrségi figyelmeztetés mellett egyébként összesen nyolc eljárás indult. Ebből a fővárosban a 91 rendőrségi figyelmeztetés mellett az eljárások száma három.

Az agglomerációban is több településen beszédtéma lett a fedélnélküliség. Budaörsön például a Templom téren és környékén jelentek meg a fővárosból kihúzódó hajléktalanok. Az ugyancsak a budapesti agglomerációhoz tartozó Gödöllő polgármestere, Gémesi György arra hívta fel a helybeliek figyelmét, hogy a járókelők ne adjanak pénzt a hajléktalanoknak. Ezzel ugyanis az utcán maradásra bátorítják őket ahelyett, hogy igénybe vennék a hajléktalanszállást.

A  városban humánus körülmények várják a szállást igénybe vevő hajléktalanokat, nyilatkozta a polgármester.

Budakalász más utat választott. A kisvárosban 2015 közepéig működött egy jó fekvésű helyen lévő hajléktalanszálló, ám azt akkor az önkormányzat megszüntette. A hajléktalanok ma már a fővárosban találnak éjszakai menedéket, ha el akarják kerülni a büntetést.

VIDÉKI MELEGEDŐ

Kecskeméten és Szegeden a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működteti a hajléktalanellátó szolgáltatások többségét, és egy regionális diszpécserközpontot is. A régió legnagyobb városában, Szegeden él a legtöbb hajléktalan. Számukat 300-350-re becsülik. Idén Szegeden új, nagyobb és jobban felszerelt egészségügyi központot adtak át a hajléktalanoknak, és bővítették a férőhelyeket – többek között a női szállást is.

Kecskeméten valamivel kevesebben vannak, ott a máltaisok mellett a Silencio Hitközösség is üzemeltet bentlakásos férőhelyeket. Nappali melegedőre, éjjeli menedékhelyre és átmeneti szállóra egyaránt mehetnek a hajléktalanok. Az önkormányzat felmérése szerint Kecskeméten október végén mintegy 20 hajléktalan élt életvitelszerűen az utcán.

Békéscsabán az önkormányzat és a helyi családsegítő foglalkozik a hajléktalanok problémáival. Ott jóval kevesebben vannak, 30-35-re teszik a számukat. Az önkormányzat idén januárban lakókonténereket szerzett be a férőhelyek bővítésére. Ezekben nagyobb terület jut egy személyre, az addigi szállón pedig éjjeli menedékhelynek szabadul föl hely. Tíz-tizenkét személyt tartottak nyilván mint utcán élő fedél nélkülit.

A vidéki nagyvárosokban is nőtt a nők és a fiatalok száma és aránya a hajléktalanok körében – 10 százalékról a duplájára. Korábban a hajléktalanokról olyan kép élt, hogy negyven év fölötti, ápolatlan férfiak, egyik kezükben nejlonzacskóban a motyójuk, a másikban olcsó pillepalackos bor. A devizahitel miatti lakásvesztés, a hagyományos közösségek bomlása, a munka- és jövedelemnélküliség növelte a hajléktalan nők számát és arányát. A fiatalok szintén a családi jövedelemhiány, a munkanélküliség, továbbá az alkohol-, illetve drogfüggőség miatt válnak hajléktalanná.

– A hajléktalanok vegzálása korábban is folyt, és ez nem sokat változott az október 15-én életbe lépett törvényváltozás után – mondta el a Szabad Földnek Szentistványi István szegedi önkormányzati képviselő. A közterületi rendelet bőven megengedte, hogy eljárjanak azokkal szemben, akik szemetelnek, a közterületre piszkítanak. Szegeden az elsők között, már 2005- ben született egy koldulást tiltó rendelet, amely nemcsak a hangos, agresszív kéregetést, hanem a ráutaló magatartással megvalósuló néma koldulást is szankcionálja.

Szentistványi szerint az önkormányzatokat – a szegedit is – leginkább az érdekli, hogy a frekventált helyeken ne lehessen hajléktalanokat látni. Neki azt mondta az egyik városvezető, hogy kifejezetten ingerli, amikor a Belvárosi híd újszegedi hídfőjében a buszmegálló padján alszanak a hajléktalanok. Miért nem mennek be a Ligetbe a bokrok közé, ahol nem látszanak?

A rendőri figyelmeztetések hatására mindhárom dél-alföldi városban eltűntek a központi terekről a hajléktalanok. A probléma azonban csak látszólag oldódott meg. Így beszélt erről egy neve elhallgatását kérő férfi, aki korábban két évet az utcán töltött.

– A hajléktalanok azért mennek oda, ahol sok ember jár, mert ott kapnak pénzt. Nem feltétlenül kell koldulniuk – jószívű emberek segítik őket pénzzel, élelemmel. Sajnos a fedél nélküliek között sok a mentálisan sérült személy. Ők kezdik a nyílt színi veszekedéseket, ők piszkítanak a köztérre, koldulnak tolakodóan, hagyják szanaszét a szemetet. Újszegeden előfordult, hogy az ártéri erdőben konfliktus nélkül meghúzódtak kalyibáikban a fedélnélküliek, de amikor hozzájuk csapódott néhány lármás és agresszív hajléktalan, mindannyiukat elűzték arról a helyről. Az ilyenek miatt háborodnak föl az egyébként inkább közömbös polgárok, és hozzák kényszerhelyzetbe a hatóságokat. A hatóságokat viszont az nem érdekli, hogy hiába bővítik a hajléktalanszállókat, a beteg, erőszakos hajléktalanok ott is pokollá teszik a többiek életét.

NYUGATON A HELYZET

– Még mielőtt életbe lépett volna a törvény, tájékoztattuk a közterületen és a szállókon élő hajléktalanokat, hogy mi várhat rájuk, ha nem tartják be az abban leírtakat. Október második felében már előfordultak hideg éjszakák Veszprémben, és nálunk november 1-jén kezdődik a téli krízisidőszak – mondta Szaller Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi szakmai koordinátora. – Nem lehet megállapítani, hogy az időjárás miatt mentek-e többen a szállókra, vagy ez már a törvény hatása. A városban évek óta jó az együttműködés az érintett hatóságok között hajléktalanügyben, havonta tart kerekasztal-beszélgetést a rendőrség, a közterület-felügyelet, az utcai szociális szolgálat és a kórház munkatársai. A városban 250- 260 hajléktalan él, összesen 171, de télen 191 férőhely van, beleértve az átmeneti szállókat és az éjjeli menedéket, valamint a hajléktalanok otthonát. Férőhely hiánya miatt nem küldünk el senkit, ha kell, a közösségi helyeket is megnyitjuk. Mi lesz nyáron, azt nem lehet előre megjósolni. A veszprémi hajléktalanok viszonylag szerencsés helyzetben vannak, mert a Balatonnál sokan találnak alkalmi munkát főszezonban. Kétharmaduk középkorú férfi, de egyre több az idősebb fedélnélküli is.

Mint az a 60 éves pécsi hajléktalan, akit a törvény bevezetése óta először állítottak bíróság elé szabálysértés miatt. A bíróság szabálysértés hiányában megszüntette az eljárást, a rendőrség sem fellebbezett, így a vádlott szabadon távozhatott a jogerős ítélet után. Az ítéletet meghozó bírósági titkár, dr. Sugár Katalin azt mondta: még kiforratlan a törvény alkalmazása, például az, hogy a rendőrség hogyan rögzíti az első három felszólítást, amely után negyedszerre már el lehet indítani az eljárást. A titkár szerint érthető a szándék, hogy a jogalkotó hozott egy új jogszabályt, és módosította a szabálysértési törvényt, mert tenni kellett valamit, de ez elsősorban Budapestre vonatkozott, mert szerinte ott már tarthatatlan volt a helyzet. A döntésnél figyelembe vette azt is, hogy a férfi a vallomása szerint meg fogja oldani, hogy a következő időszakban fedél legyen a feje felett – írta meg a Szabad Pécs.

FOTÓ: VLADIMIR SIMICEK, AFP, KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE, DRASKOVICS ÁDÁM FELVÉTELEI

 

Ezek is érdekelhetnek