Úriember stílusos zoknival

„KORUNKAT ELFELEDJÜK, egyéb bajunkkal együtt” – énekelte a Csárdáskirálynő nagyoperettben a fiatal Ernyey Béla. A színész az évei számáról ma is megfeledkezhet, hiszen a stílusa kortalan. Zoknihossz című új könyvében frappáns tanácsokat ad a férfieleganciához. Vajon divatos-e ma az úriemberség?

Ország-világPalágyi Edit2018. 01. 17. szerda2018. 01. 17.

Fotó: Schumy Csaba /DFP.hu

Úriember stílusos zoknival Fotó: Schumy Csaba /DFP.hu

Zoknihossz? Miért olyan fontos ez? Nem lehetne inkább nyakkendőhossz? – először a kiadói szerkesztők is meghökkentek, miért adta ezt a furcsa címet a könyvének Ernyey Béla. Ő azonban ragaszkodott hozzá, s ezzel is érzékeltette, mennyire fontosak az apró részletek. Tény, hogy a szerzőn az egri könyvbemutatóján sem láthattunk csupasz bokát villantó zoknit, hiszen – mint megtudtuk – egy úriember hűvös időben csakis finom anyagú, sötét térdzoknit visel, nagy melegben pedig a csupasz, de púderezett lábát dugja a mokaszinjába.

Egy úr a pokolban is úr, ezt már a felmenőitől megtanulta Ernyey Béla. A nagyapja ugyanis az ötvenes években is pompás öltönyt és méretre csináltatott cipőt hordott, s nem feledkezett meg a kamásliról sem.

A tartást, a belső igényességet az unoka is igen fontosnak tartja, ezért is írta meg legújabb könyvét, amelyet klasszikus férfiolvasmánynak szánt. Véli, hogy az öltözködésben és a viselkedésben rengeteg hibát vét az erősebb nem, így rászorul a tanácsokra. Hajdan a Balaton partján sétáló NDK-beli turisták híresek voltak a fehér frottírzoknis lábukra húzott szandáljukról, de ma is rengeteg a stílusbaki. Ennek dacára a Zoknihossz könyvbemutatóin is a nők alkotják a közönség zömét, s csak remélhetjük, hogy ők öltöztetik a férjüket… Vajon régimódinak számít ma, aki úriemberként viselkedik és lovagiasan bánik a hölgyekkel? – erről is érdeklődtünk a Bécsben és Budapesten élő szerzőtől, aki 75 évesen is ügyel rá, hogy makulátlan legyen a megjelenése.

– Hirtelen gazdagodó és szegényedő világban élünk. Sok a sznob és a felkapaszkodott parvenü, akik próbálják valakinek mutatni magukat, ám ha nem sikerül, akkor agresszívek lesznek. Magam már 15 évesen is régimódinak számítottam, és máig büszke vagyok arra, hogy tradicionálisan élek. Például úgy tartom: a férfi dolga, hogy szolgálja a nőt, s nincs rendben, hogy ma az asszonyok viselik a terhek zömét. Nem azon a pár centi többleten múlik, hogy valaki a teremtés koronája legyen… Eljátszottam már a gondolattal, mi lenne, ha egy időre nő lehetnék, mert szívesen rápirítanék a férfitársaimra, akik a kapcsolataikban is sokat „vétkeznek”.

Elfeledkeznek arról, hogy egy nő sosem felejt – magyarázta Ernyey Béla. Elárulta, a zokni hossza egyenesen „filozófiai” kérdés számára: azt mutatja, hogy igényesen viszonyul az élet dolgaihoz. Szerinte úriemberként élni nem elavult dolog, hanem belső tartást ad, s ezt a külvilág is visszaigazolja. Azt látja, hogy mi, magyarok nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, alapból rosszkedvűek és irigyek vagyunk. Ausztriában egészen máshogy viselkednek az ottaniak, elég bemenni egy üzletbe és megtapasztalni, hogy az eladó előzékenyen és derűsen fordul a vevőhöz.

Ma, amikor sok munkahelyen és rendezvényen előírják az öltözködési szabályokat, a dresszkódot, kifejezetten hasznos, ha ismerjük a jó megjelenés alapszabályait. Sajnos a vastag pénztárca önmagában még nem jár együtt a jó ízléssel, de a stílus tanulható.

Mi az, amit Ernyey sosem tenne meg? Nem sétálna az utcán piszkos cipőben, nejlonszatyorral a kezében. Zárt térben sosem viselne kalapot vagy sapkát, még ha ez menő is a mai celebek közt. Nem kérkedne hamis órával, és ha összedőlne a világ, akkor sem tűrné, hogy szőr lógjon a füléből, orrából. A rövidujjú ingeknek akkor sincs helye a ruhatárában, ha éppen tombol a hőség. A Zoknihossz szerzője ugyanis egyetért azzal a mondással: úriembernek lenni nem születés, hanem választás kérdése.

Ezek is érdekelhetnek