Hol és mekkorát szorít a kormány?

Alig telt el két hét az évből, s máris bebizonyosodott, hogy rosszak az idei költségvetés alapszámai. A bevétellel van baj: az infláció alacsonyabb lehet a vártnál, a recesszió, vagyis a gazdasági teljesítmény visszaesése pedig nagyobb. Mindemiatt a szakértők ma – még – úgy becsülik, hogy 200 milliárddal kevesebb lesz a bevétel, vagyis ennyi pénzt kellene előhalászni valahogy, hogy a kiadásokat ne kelljen kurtítani. Vagy éppen a kiadásokat is kurtítva a 200 milliárdnál kevesebb pénzt kell többletként beszedni. Úgy tűnik, a kormány e hibrid-megoldás felé hajlik.

Vasárnap kora este a kormány az MSZP vezetőségével kibővített ülést tartott. Úgy tűnik, az eddig tabutémának hitt alanyi jogon járó családi pótlék igénybevételébe is belementek a szocialisták. Ma Gyurcsány miniszterelnök külön egyeztet a pénzügyi, a munkaügyi, illetve a gazdasági miniszterével.

Miként lehet forrást találni erre a 200 milliárd forintra? Két módon, s úgy tűnik, mindkettőt alkalmazni szeretné a kormány. Egyrészt kiadásain spórolhat az állam – a működési költség és a szociális kiadások tartoznak a legnagyobb tételek közé. Másrészt új elvonási elemeket vezet be, vagy növeli a meglévők mértékét. Utóbbi például adóemelést jelent.

Ugyan végleges választ csak tíz nap múlva, január 29-én a parlament rendkívüli ülésén kaphatunk, de már ma is körvonalazódnak lépések. Így például szinte biztos, hogy hozzányúlnak – végre! - a családi pótlék rendszeréhez. Ennek lényege, hogy a magasabb keresetű szülők egy bizonyos szinten felül nem kaphatnak gyermekeik után jövedelemkiegészítést. Hogy hol lesz a határ, arról Szűcs Erika munkaügyi és szociális miniszter azt nyilatkozta röviddel ezelőtt, hogy a szociális tárcához tartozó területen az idén nagyjából 60 milliárd forint takarítható meg anélkül, hogy az veszélyeztetné a szociális biztonságot. Amennyiben ezt a pénzt valóban „megmenti” - azaz ennyivel kurtítja a szociális támogatásokat – a tárca, úgy már „csak” 140 milliárdot kell összekalapozni.

Felmerülhet a működési költségek visszafogása. A minisztériumok és hozzátartozó intézmények, állami cégek adják az egyik nagy tételt, míg a másikat az önkormányzatok. Előbbiek már eleve úgy kezdték az évet, hogy zárolták költségvetésük egy részét. S felmerült az olcsóbb állam emlegetésekor, hogy az önkormányzati rendszerre szánt pénzt is megrövidítik. Ez a mostani rendszerben viszont óriási problémát okozna, hiszen már tavaly is rekordot döntött a becsődölő önkormányzatok száma.

Átfogó rendezés kellene: például a mai önállóan működő önkormányzatok számát érdemes lenne megfelezni, minek is minden kicsi faluba egy polgármester stb. Egy átfogó rendezéssel évente 1000 milliárd forint lenne megtakarítható a szakértők szerint. Kérdés, hogy a választások előtti évben a nagypolitika hajlandó-e ezt meglépni. Annál is inkább, mert kétharmados törvényről van szó, melyet a mostani ellenzék 2006-ban egyszer már megfúrt.

Aztán itt van a bevétel növelésének lehetősége: új adó, vagy meglévő növelése. Új adóról nem hallani, de például az áfa emeléséről már igen. Az áfa egy csodálatos intézmény! Szinte biztosan beszedhető, ráadásul mindenki fizeti, s fogyasztásának megfelelően többet, vagy kevesebbet. (Most a csalókról, az utolsó családi ételvásárlásról is számlát kérő és adót visszaigénylő milliomos ügyeskedőkről most ne beszéljünk!)

Nagy a valószínűsége az áfa emelésnek. Ugyanis egyértelmű inflációt emelő hatásától most nem kell rettegni: az infláció így is a tervezett szintnél kisebb, tehát veszély nélkül van hová terjeszkednie az áfa-emelés hatásának.