Az új üdvöske:a lakáslízing

A lakáslízing olyan finanszírozási forma, amelynek során a lízingbe adó vásárolja meg az ingatlant, és azt – meghatározott összeg ellenében – a lízingbe vevőnek átengedi. Zárt végű pénzügyi lízing estén a futamidő lejárta után a lízingelt lakás automatikusan a vevő tulajdonába kerül. Az úgynevezett nyílt végű lízing esetén pedig a felek megállapodhatnak, hogy a vevő maradványértéken megvásárolja az ingatlant vagy maradványértékről indulva újra lízingbe veszi azt, de dönthet úgy is, hogy nem szerez tulajdonjogot.

A lízing előnye, hogy a vételár utáni ÁFÁ-ra nem kell kamatot fizetni. A kamatmentes ÁFA és lakásfinanszírozásban tapasztalt általános kamatemelés miatt a Lízingszövetség szerint havonta több ezer forintot is megtakaríthatnak azok, akik az azonos kamattartalmú hitel helyett a lízinget választják. További előnye, hogy azok is lakáshoz juthatnak, akik nem rendelkeznek önerővel, de elég jövedelmük van viszonylag magas törlesztő-részletek fizetéséhez.

Van azonban néhány buktató, amellyel nem árt számolni, ha valaki lízinggel kíván lakáshoz jutni. Mivel a lakás csak a futamidő lejártát követően kerül a lízingbe vevő tulajdonába, ha valaki - a sokszor több évtizedes futamidő alatt - nem tudja fizetni a törlesztő-részleteket, bizonyos idejű és összegű késedelem esetén a lízingbe adó egyszerűen felmondhatja a szerződést, a vevő pedig elveszíti az addig befizetett pénzét.

Különösen kockázatos magáncégtől lízingelni: mivel az ingatlan a futamidő alatt a lízingbe adó tulajdonában marad, a cég esetleges felszámolása esetén az beleszámít a csődvagyonba. Ráadásul a futamidő lejárta előtt nagyon nehezen - csak a lízingbe adó engedélyével- lehet megszabadulni az ingatlantól. Azt sem árt tudni, hogy a lízingelt lakás nem örökölhető, és nem lehet rá haszonélvezeti jogot sem bejegyeztetni. Kárpótolhatnak viszont az alacsonyabb törlesztő részletek.

Az alábbiakban a Lízingszövetség számításait közöljük:

Példa: Új építésű lakásnál, 25 éves futamidő esetén 10 millió forintos finanszírozásnál.