Iskola helyett kaszinó?

Öltönyben feszengő fiúk, fehér blúzos lányok, szavalatok, virágcsokrok, köszöntők, könnyekkel küszködő szülők. Szokásos tanévzárói kép. Nem volt ez másképp Külsővaton sem.
Az ünnepség befejezése előtt Lengyel László súgott valamit Győrök Violetta intézményfenntartó fülébe, mire az bólintott:
– Most pedig, kérem, hallgassák meg a polgármester úr köszöntőjét.
A polgármester begombolta a zakóját, s alig hallhatóan megköszörülte a torkát:
– Kedves szülők, diákok, rokonok! Kedves egybegyűltek! Ezennel szeretnék tájékoztatni mindenkit arról, hogy az iskola a most záruló tanévvel megszűnik.
Az ilyen esetekre szokták mondani: megállt a kés a levegőben. Némi zavar után végül Szőkéné Tisch-ler Edit, a nemesgörzsönyi Vargha János Református Iskola igazgatónője állt fel.
– Már elnézést, polgármester úr, de bennünket nem így tájékoztattak. A megbeszéltek szerint hoztam a befogadó nyilatkozatot is.
A tanévzáró után a zűrzavar csak fokozódott. Szülők és pedagógusok estek a polgármesternek.
– Vendég vagy itt te is, nem iskolafenntartó! – kiabálta az egyik szülő.
– Nem született róla testületi határozat! – így a másik.
– Milyen alapon…?
Nem részletezem, csupán annyit még, hogy a takarítónő alig győzte elhessegetni a hallgatódzó gyermekeket a közelből. Az anyázás nem része a tantervnek…
Néhány nappal a nevezetes tanévzárót követően érkeztem a Vas megye határán fekvő nyolcszáz lelkes faluba. Nem késtem le semmiről, a helyzet azóta csak fokozódik… A külsővati polgár reggelente röplapokat és ellenröplapokat talál a postaládájában, aláírásgyűjtőkkel tárgyalhatja az eseményeket, estére pedig népgyűlésre mehet, amit azért nem hívnak falugyűlésnek, mert olyant csak a polgármester hívhat össze. Annak viszont esze ágában sincsen.
Egyszóval áll a bál a faluban.
A nyár tombol, gyerekzsivaj csupán az iskola focipályája felől hallatszik, a tantermek viszont üresek – nem úgy a tanári. Szülők, pedagógusok, képviselő-testületi tagok gyűltek össze a kedvemért, ám a szót Győrök Violetta viszi, a többiek jobbára csak a jelenlétükkel fejezik ki egyetértésüket.
– Tíz éve lóg a fejünk felett a pallos, hogy bezárják az iskolát – tekint egy mondat erejéig a múltba az igazgatónő. – S most, hogy végre itt a kibontakozás, most jelenti be a polgármester, hogy nincs tovább. De nem engedjük…
Hogy miért a pallos a fejek fölött? Külsővaton is csak az történik, amiért az országban tucatjával kerül lakat az iskolákra: kevés a gyerek – a pénz meg még kevesebb. Az elmúlt tanév kezdete előtt már véresen komolyra fordult a helyzet. Abban mindenki egyetértett, hogy az állam 25 milliója mellé nem tud másik 25 milliót tenni az önkormányzat. Márpedig ennél kevesebből az iskolát s a mellette lévő óvodát fenntartani képtelenség.
Mit tehettek a külsővatiak ebben a helyzetben? Mivel mindenképpen ragaszkodtak az iskolájukhoz, az akkoriban feltűnő alapítványokhoz fordultak.
Indokolt a többes szám, mert egyből kettő közül is választhattak a külsővati potentátok. A Rab András vezette Kincsesház és a Nagy Ottó féle Vocational Academy között. Az előző programja rokonszenvesebbnek tűnt a tantestület előtt, az utóbbi kevesebbet kért.
Mondanom sem kell, hogy a Vocational Academy mellett döntött a képviselő-testület. Hatmilliót még csak ki tudott nyögni a falu az iskolájára.
A tanév tehát a Vocational Academyval indult Külsővaton. Igen, igen, jól emlékszik az olvasó, ez az az alapítvány, amelyről május 9-i számunkban nagyriportban írtam meg, miként dőltek be az általa fenntartott iskolák. Külsővaton akkor nem jártam, ám az itteni tagintézmény sem kerülhette el a sorsát. Késlekedő, majd elmaradó fizetések, egyebek, nem részletezem. Március 20-án Nagy Ottó bejelentette: nincs tovább. Alig győzték rávenni, hogy azért a tanévet fejezze már be, ha korábban 15 évet aláírt…
A testület azonban még ekkor sem adta fel.
Ekkor pattant ki – s ezt tessék szó szerint érteni – az isteni szikra: miért nem működnek tovább a nemesgörzsönyi Vargha János Református Általános Iskola telephelyeként?
Hogy is van ez? A katolikus Külsővat iskolája mint a harminc kilométerrel arrébb lévő református Nemesgörzsöny telephelye?
Pedig pompás az ötlet, bizonygatják többen is a tanáriban, ám hogy pontosan értsem, miről is van szó, ahhoz fel kell keresnem Heidfogel Pál református lelkészt is.
– Tavaly alakult az iskolánk – kezdi a lelkész parókiájának hűvösében saját iskolájának a történetével, ami, mint látni fogjuk, a külsővati történet szempontjából nem érdektelen.
– Önöknek honnan van pénzük iskolafenntartásra, miközben az önkormányzat képtelen rá?
– Az állammal kötött szerződés értelmében a minden tanuló után járó kvótán felül meg kell kapnunk annak az összegnek az átlagát, amelyet az önkormányzatok előző évben oktatásra költöttek.
– Mekkora ez az összeg?
– Az elmúlt tanévre tanulónként 217 ezer forint jutott.
– Akkor tulajdonképpen arról van szó, hogy egyszerűen átvették az önkormányzattól az iskolát?
– Semmiképp nem jó kifejezés az átvétel – mosolyodik el. – Ha ugyanis ez történt volna, akkor az önkormányzatnak vissza kellene fizetnie azt, amit az egyház az iskolára kap. Egyszerűen megalakultunk, a szülők pedig úgy döntöttek, hogy hozzánk íratják az alsós korú gyermekeiket.
Nem firtatom tovább, inkább arra kérdezek, miként került Külsővat a képbe.
– Egyszerű. Eljutott hozzánk a híre, hogy Külsővat bajban van, a mi iskolánknak pedig bárhol az országban lehet telephelye. Minden folytatódik úgy, ahogy eddig, csak éppen hozzánk fognak tartozni.
– Ez sem jelenti azt, hogy átveszik az önkormányzattól az iskolát? – kérdezek rá.
– Egyáltalán nem. Ha ugyanis egy önkormányzat egy teljes éve már nem fenntartója egy iskolának, akkor az már nem számít átadásnak. A külsővati iskola pedig már több mint egy éve a győri Vocational Academy alapítvány égisze alatt működött. Az önkormányzatnak mindössze annyi a dolga, hogy jelképes összegért bérleti szerződést kössön velünk az épületre és a berendezésre.
Az ötlet védhetetlennek tűnik. De akkor mi az akadálya? Térjünk viszsza a külsővati iskola tanárijába, s hallgassuk Pethő Zoltán képviselőt.
– Azt hittem, minden rendben, megmenekült az iskolánk, ám a polgármester a június 9-i képviselő-testületi ülésen még csak napirendre sem tűzte az iskola épületének a bérbeadását. Viszont a tanévzárón bejelentette az iskola megszűnését – méltatlankodik.
Lengyel Lászlót nem könnyű elérnem. A hivatalba ugyan várják egy órára, ám amikor rátelefonálnak, hogy szeretnék vele beszélni, kiderül, mégis dolga van… Szerencsémre azonban összeakadok vele az utcán, és sikerül rávennem, hogy ossza meg a véleményét az ügyről, ha már egyszer az ellenérdekű fél úgyis megtette ezt.
– Kettőkor benn vagyok az irodában – mondja végül.
Tudom, akkor adja át neki Pethő Zoltán a külsővatiak aláírásait. Három nap alatt háromszáz lakoshoz jutottak el, abból 250-en támogatják az iskola megmaradását – ha az nem kerül semmibe.
– Az egyenes beszéd híve vagyok, ezért kerek perec megmondom önnek: az iskola a falu fejlődésének a kerékkötője – jelenti ki a polgármester egy félreeső, penészszagú irodában, mivel a nagy közös helyiségben a jegyzőnő tart fogadóórát. – Minden pénzünk erre ment el eddig, nem tudtunk ötről hatra jutni. Ennek most vége.
– De hiszen éppen most sikerült olyan megoldást találniuk, amely által nem kell fizetni az iskoláért…
– Biztos ebben? És ha kisütik ott fenn, hogy az önkormányzatnak mégiscsak vissza kell fizetnie azt az összeget, amit az állam az egyháznak juttatott az iskolánkra?
– Nemesgörzsönyben is működik a dolog…
– Nemesgörzsönyben? Jó, hogy említi. Idejön Győrffy Balázs, a polgármesterük, azt mondja, jó volna, ha azt a hatmilliót, amit tavaly iskolára költöttünk, átutalnánk az egyház alapítványára. Akkor most ingyen van az iskola, vagy nincs ingyen? Tudja, mit mondok én magának? Ezerszer megbántam, hogy nem a Kincsesház mellett döntöttem tavaly, amikor arról volt szó, hogy melyik alapítványt válasszuk.
– Ezt nem értem. Hiszen az többet kért volna.
– Valóban, de még mielőtt elindult a tanév, bebukott az összes iskolájával együtt. Ha mellettük döntünk, már régen nem volna nekünk sem miről beszélnünk.
Elismerem, Lengyel László valóban az egyenes beszéd embere.
– Észérve nincs, csak dacból nem akarja az iskolát – jegyzi meg Szőkéné Tischler Edit. Pápán vette fel az autójába Heidfogel Pál lelkész, az esti népgyűlésre tartunk.
– Abban nem lehet igazság, hogy valóban vissza kell fizetnie az önkormányzatnak azt az összeget, amit az állam az egyháznak juttat?
– Ügyesen kell megfogalmazni a határozatot, ezt mondta a férjem is, aki jogász. Közoktatási célra valóban nem volna szerencsés átadni az iskola épületét, de mondjuk oktatásira már minden további nélkül.
A népgyűlést a koszlott művelődési házban tartják, a helyiség egyetlen dísze egy falra pingált lila szabadságszobor.
A szót Pethő Zoltán viszi, aki mindenképpen szeretné elérni, hogy a polgármester hívja össze a rendkívüli testületi ülést, amelyen megvitathatnák az iskola épületének bérbe adását. A polgármester nem reagál – mivel hogy jelen sincs. Egy órával a kezdés előtt programja akadt.
Aki már járt falugyűlésen, az ismeri az ilyesminek a hangulatát is. Pethő Zoltánt még csak-csak meghallgatják, meg a katolikus papot is, aki a reformátusok javaslatának elfogadására biztatta a jelenlévőket, de a hozzászólók már elbeszéltek egymás mellett. Eljöttek az ilyenkor szokásos bekiabálós részegek is, így a népgyűlés már kezd kaotikussá válni. Ekkor áll fel Szőkéné Tischler Edit igazgatónő:
– Megérteném én, hogy nem akarnak iskolát, ha erejükön felüli anyagi terhet kell vállalniuk. De így, hogy nem kerül semmibe? Így miért nem kell? Azt is megérteném én, ha tudnák, mit akarnak helyette. De így, hogy fogalmuk sincs? Csak hogy üresen álljon az épület?
Az igazgatónő teljesítménye komoly szónoki teljesítmény. A bekiabálások elnémulnak, az elhangzottak mintha elgondolkoztatnának némelyeket. A veszekedés mindenesetre már csak a gyűlés végeztével folyik tovább, kis csoportokban.
Valóban nem kerül semmibe az iskola? – motoszkál bennem a nemesgörzsönyi polgármester kérése. Megoldásért Győrök Violettához fordulok a gyűlést követően.
– Volt ilyesmiről szó, de ha csak ez az akadály, lemondanak erről is. Később pedig majd meglátjuk, megtalálják-e a támogatás módját.

Lapzártánkkor jutott el hozzánk a hír: Lengyel László polgármester július 2-ára, szerdára összehívta a képviselő-testületet. Az iskola ügye nem szerepel a napirendi pontok között, viszont egy bizonyos kaszinó igen. Ezért hát az ellenállása? Kaszinót szeretne az iskola épületéből? Következő számunkban kiderül.