Fogantatástól a foglalkoztatásig

Megyek Gyulajra! Nem Gyulára, hanem a Tolna vármegyei Gyulajra! Ez egy vadászcsaládból származó embernek óriá­si élmény. A világ egyik, ha nem a legjobb dámszarvasos területére. Ahol a hatvanas évektől szinte kétévente ejtettek el világrekordnak számító dámbikákat. A Gyulaj Zrt. vadászterületei – legyen az a kisszékelyi, a gyulaji, a hőgyészi és a bikács-kistápéi – dámban gazdag erdőségeket rejtenek, mondhatni, igazi hungarikumok. 

De nem a világhíres vadgazdálkodással foglalkozó cég hívott meg, hanem a Máltai Szeretetszolgálat. Sebaj, akkor is látom ezt a csodás területet! S valóban, ahogy közeledtünk a híres településhez, gyönyörűen kezelt tölgyesek és más fák alkotta erdők mellett és között húzott el kisbuszunk. Aztán később már, Tamásit bőven elhagyva inkább szántókat, lankákat, bevetett területeket, csalitokat nézhetek. Ahogy közeledtünk Gyulajhoz, ahogy tértünk le a növekvő lajtsromszámú, alacsonyabb rendű utakra, úgy lett egyre keskenyebb a nyomsáv is. Hogy ez nem volt érzéki csalódás, és hogy igencsak befolyásolja a nevezetes község életét, az csak később derült ki.

Világhír után a fejemben – meglehetős túlzással – egyre inkább az motoszkált, hogy ha nem is a világvégén járunk, de nem a leggazdagabb övezetében. A faluba érve nem nagyon érezte az ember, hogy az itt élő, nagyjából ezer ember meglehetősen szegény, bár a házak nagy része rendben volt, de mégis az elhagyatottság benyomása lett úrrá. 

Hogy ez nem volt érzéki csalódás, azt már az utazásunk szervezői, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi szakemberei, munkatársai erősítették meg. Utasi Katalintól, a Modellprogramok dél-dunántúli regionális vezetőjétől megtudhattuk, hogy Gyulaj egy annak a 300 magyar településnek, melyeket a Felzárkózó Települések (Fete) közé sorolnak. Röviden a Fete-községek olyan helyek, amelyek halmozottan hátrányosak, például a foglalkoztatás, a közlekedés, a munkalehetőségek, a megélhetés, a szociális ellátás, az oktatás terén. 

∗ 

Gyulaj is elszegényedett, rendkívül sok nehézséggel küzdő, gyenge térkapcsolatokkal rendelkező, perifériális falu. Demográfiai értelemben fiatalodó település, de épp a fia­taloknál jellemző a befejezetlen iskolai életút, a napi megélhetés okozta kihívások és a családi kapcsolatok terén az esetlegesség, a sodródás. Gazdasági értelemben is a kirekesztettség a meghatározó, még akkor is, ha a környéken viszonylag sok a munkahelyet adó vállalkozás. De Gyulaj közelében nincs jelentős városi központ, s a legnagyobb baj, hogy tömegközlekedési kapcsolatai erősen hiányosak és egyoldalúak: csak Dombó­vár érhető el munkavégzés céljából. Tamási és Szekszárd felé egy olyan keskeny út vezet – ahol mi is eljöttünk a faluba –, ami keskeny, ezért tömegközlekedési céllal buszok nem járhatnak rajta. A napi szintű munkába járás tömegközlekedéssel igencsak nehézkes.

A Máltai Szeretetszolgálat 12 éve van jelen a faluban. A szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványa több intézményt – óvoda, iskola, Gyulaj Tanodája, Hétmérföldes Biztos Kezdet Gyerekház – tart fenn a községben. Az intézményekben és a Felzárkózó Települések Programban összesen 40 fő dolgozik, közülük 11 helyi lakos. A 2019 óta működő Fete-program a lakók életének szerves részévé vált, az Európai Unió társfinanszírozásával működtetett Jelenlét Pont szinte egész nap nyitva. 

– Gyulajon a mélyszegénység, a nagyarányú munkanélküliség, valamint ezzel összefüggésben a megélhetés bizonytalanságából adódó társadalmi feszültség érzékelhető, emellett jelentős a középiskolai lemorzsolódás, továbbá kritikus a lakóépületek általános állapota. 50-60 családdal állunk rendszeres kapcsolatban, számukra a mindennapi problémák megoldásában igyekszünk segítséget gyújtani részben ügyintézés, kríziskezelés során a Jelenlét Ponton, részben terepmunka során családlátogatással, utcai szociális munkával. Itt mosási lehetőséget biztosítunk, naponta 4 adag ruha mosását tudjuk vállalni – ezt már Vörös Erzsébettől, a Jelenlét Pont vezetőjétől tudtuk meg. Ahogy azt is, hogy a helyi építési brigád munkatársainak közreműködésével folyik a kerti árnyékszékek összeállítása és átadása. 

– Eddig 70 árnyékszéket helyeztünk el, de még 50-nek is egyből lenne helye! Az emberek a házak mögé járnak a dolgukat végezni – érezteti Vörös Erzsébet, milyen körülmények között is laknak egyesek. Azok, akik a gyerekeiket tisztán, szépen felöltöztetve, évekig járatják az óvodába, aztán az iskolába, a délutáni foglalkoztatásokra, a legtöbbször nem engednek mélyebben az életükbe nézni. 

– Szakmai siker olyan családdal, emberekkel kialakítani kapcsolatot, akik be sem engednek a házba minket. Siker, hogy már tudnak és mernek kérni tőlünk! Itt – ahogy csaknem minden ilyen településen – zárt ajtók mögé szorul a nyomor. Ha mégis bemegyünk egy házba, egy évszázadot lépünk hátra! Szinte csak néhány ágy, egy asztal jelenti a berendezést. 

Van mit tennie tehát a szeretetszolgálatnak. Ahogy Wächter Balázs, a Felzárkózó Települések Program gazdaságfejlesztési szakterületi vezetője fogalmaz, a „Málta” a fogantatástól a foglalkoztatásig van jelen a település életében. Már a várandós kismamákkal kezdődik a törődés: a Biztos Kezdet Gyulaj Tanodában délelőttönként van foglalkozás, a csecsemőkkel szintén. Nem is gondolnánk, milyen fontos például megtanítani az anyukákat arra, hogy gyermekeiket ne mindig a karjukban tartsák, tegyék le őket a szőnyegre. A mászás, a hasalás meghatározó a fejlődésben. Stimulálja a tapintást, a szaglást, a látást, az egyensúlyrendszert, de az ízlelést, a hallást is, és a későbbiekben az értelmi képességeket is. Csakhogy melyik anya rakja le otthon a sokszor földes, hideg padozatra a kisgyermekét? Nos, ezért is adunk a rászorulóknak például meleg, má­szó­szőnyegeket az otthonukba, hogy ne csak itt, a tanodában, hanem otthon is hasalhasson, mászhasson a gyermek. Ahogy mesekönyvet is adunk kölcsön, mert sokszor az sincs. 

∗

A Jelenlét Pont, a tanoda nem csak a gyermekek, az ovisok, az iskolások és a szakközepesek délutáni foglalkozását jelenti. Az óvoda tele, de az is igaz, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb gyereket vállalnak a fiatal családok. Az iskola után a továbbtanulást is segíti szeretetszolgálat, már csak azért is, mert öt környékbeli és pécsi középiskolával van szoros kapcsolatuk, közöttük szintén máltai fenntartású intézménnyel. Helyben is van képzés, például az itteni kisebb élelmiszer-feldolgozó üzemben is folyik műhelyoktatás, ahogy délutánonként megy a zenei képzés a Szimfónia Program kapcsán, és a sportkör is újra indult. Ezek fontosak: a gyerekek nemcsak focizni, hegedülni, gitározni és más hangszeren tanulnak meg játszani, hanem egy idő után már zenekarban, csapatban is együttműködnek. És ez a legfontosabb: a másik elfogadása, a tolerancia kialakítása, a beilleszkedés a későbbiekben, a munkavállalás során lesz hatalmas érték! 

A továbbtanulás nagy kihívás, ugyanis a családok jó része nagyon ragaszkodik a gyermekhez, nem akarja elengedni más városba tanulni, kollégiumba költözni. Az, hogy a megszületéstől az érettségiig egy szervezet, a szeretetszolgálat képes végigkísérni minden egyes helyi gyermeket, óriási lehetőség. Ennek ellenére kevés az érettségiző, még kevesebb a felsőoktatásba kerülő és ott megmaradó tanuló. 
A munkavállalásban is segítik az itt élőket. Vagy a helyi, környéken dolgozó máltais kollégák, vagy külső szakember segít. Például megtanítják az érdeklődőket önéletrajzot vagy tesztet írni, vagy éppen szociális ügyeket intézni. De kiterjed a figyelem a lakhatási tanácsadásra, adósságkezelésre. A Jelenlét Pont ad a legtöbb esetben erre teret és lehetőséget, ahogy összefogja klubszerű foglalkozásokon a kismamákat, de a nagyszülőket is. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de ezek nagyon fontosak. Például a közös főzés, a receptek, a tapasztalatok cseréje, vagy éppen egy kézműves foglalkozás összehoz itt sok asszonyt és vele akár családokat is. Ehhez viszont előbb bizalom kell, ezt szolgálja a családlátogatás, az utcai szociális munka, mert a terepen töltött idő épp olyan fontos, mint a Jelenlét Pont, a tanoda irodáiban, foglalkoztató helyiségeiben folyó munka. 

Ahogy fontos a helyi foglalkoztatás segítése is. A szervezet több telket is vett már a faluban, itt kertészkedés folyik, de már felépítettek a helyi brigáddal három szociális házat is, melyet rászorulók vehetnek bérbe. Segítik a megrongálódott házakban a helyreállítási munkát, például a beázó tetőt, betört ablakot javítják. És nem utolsósorban munkát adnak közvetve vagy közvetlenül a helyben működő manufaktúrának is. Itt növényi alapanyagokból – zöldségek, gyümölcsök, virágok – állítanak elő csúcsminőségű élelmiszereket. A növénytartósító üzemet 2020-ban vette át a Máltai Manufaktúra Nonprofit Kft. Tartósítószer-mentes, egészség- és környezettudatos, egyedi, helyi receptúra alapján készült termékek szerepelnek a palettán: szörpök, savanyúságok, lekvárok, tésztaszószok, szendvicskrémek, magkrémek, csatnik, amelyek a Máltai Manufaktúra brandje alatt kerülnek ki az üzemből. Az alapanyagokat helyben és a környékbeli településekről szerzik be, az önkormányzat például levendulát szállít az üzembe. Ami nem terem meg, azt a szolgálat által az ország számos részén üzemeltetett mezőgazdasági kisüzemekből szerzik be. 

Az ember szeme bepárásodik, legalábbis a szemüvege, amikor a téli hidegből a manufaktúra kicsi üzemébe toppan. Forr a levegő, szinte szó szerint, a nagy üstökben éppen szörp melegszik, amit két dolgozó, Ilona és Károly mereget még forrón az üvegekbe. 

– Télen olyan termékeket gyártunk, amelyek szárított, vagy másként tartósított alapanyagokból készülnek. Szezonban igyekszünk mindent akkor készíteni, amikor az frissen terem. Például a kajszi- vagy feketeribizli-lekvárokat, paradicsomos szószokat – tudtuk meg Varga Anna Kamillától, a gyulaji zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem vezetőjétől. Aki nem csak irányít, hanem kísérletezik is. 
– Ez a munka egyben a hobbim is lett. Sok időt töltök új receptek kidolgozásával – vallja a fiatal hölgy. 

∗ 

S az eredmény? Prémium termékek, talán soha nem is kóstolt ízek. Mint például a kardamomos, vörösboros szilvalekvár, vagy a levendulás, vaníliás kajszi, a tormás céklakrém, az olajos magavas paradicsomszósz, a kesudiós tormakrém. Évente több tonna alapanyagból tizenötféle termék kerül ki. Mindegyik tartósító- és adalékszermentes, nincs benne színezék sem. És ebben nincs titok: hőkezelés és a higiénia elég ahhoz, hogy az üvegbe és tubusba zárt finomságok ne romoljanak meg. Erről magunk is meggyőződtünk, mert a gyártóhelyiségbe csak fejhálóval, lábzsákban és a ruhánkat eltakaró köpenyben léphettünk be. 

– A Máltának ez a legnagyobb kapacitású feldolgozója, de nem az egyetlen – tudatta Wächter Balázs. – Az országban hat egységet működtetünk, akad benne mézfeldolgozó, savanyító, gyógynövényüzem, akad, ahol gyümölcslevet készítünk, szörpöt, lekvárt vagy teákat állítunk elő. Ha sikerül, rövidesen Zalában egy gombafeldolgozót indítunk. Szintén hat helyen folyik növénytermesztés, főként zöldséget, gyümölcsöt termesztünk. Helyi lakosoknak adunk munkát, országos szinten több mint száz embernek, melynek harmada roma származású. A kész termékeket általában helyben használjuk fel. Nagy részük kerül a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett nagyobb konyhákba, a többi helyi bolthálózatokba, de sokat adunk el a webshopon keresztül, a piacokon. A fővárosban a Széna téri piacon működő, Fete-kert nevű kávézónkban és vállalati partnereinknek. Fontos a bevétel, de a kialakított sokrétű rendszer elsődleges feladata az emberek megsegítése. A fő cél a hátrányos helyzetű települések és lakóik segítése, a szociális és mentális támogatás, a felzárkóztatás. Nem halat, hanem hálót kell adni az embereknek.