Négyszeres vészkeret a belvízre

Gőgös Zoltán szerint a januártól kötelező kárenyhítési rendszer segítségével az eddigi 4-500 millió helyett 5 milliárd forintos alapból lehet az árvíz, belvíz, aszály, illetve fagykárokat mérsékelni.

Az utóbbi két évinél nagyobb a belvízzel elöntött terület nagysága, elérte a 45 ezer hektárt, de az igazi belvizes években ennél akár tízszer nagyobb is szokott lenni a veszélyeztetett terület. Mindenesetre a kormány 100 millióról 400 millió forintra növelte a védekezésre fordítható keret.
Gőgös Zoltán az MTI szerint tájékoztatott az átalakított kárenyhítési rendszerről is. A korábbi önkéntes alap helyett idén májusig valamennyi termelőnek kötelező regisztráltatnia magát, amikor a területalapú támogatási igényét bejelenti. Ez alól csak az őstermelők jelentenek kivételt, ám az államtitkár nekik is a csatlakozást javasolja, tekintettel arra, hogy a belvíz mellett az árvíz, aszály és fagykárok okozta veszteségek is ezzel csökkenthetők.

Az új rendszer segítségével a mostani 4-500 millióról várhatóan 5 milliárd forintra nő a kárenyhítési alap. Ennek felét a termelők fizetik be, másik felét viszont az állam állja. Ez kellő garanciát ad a megfelelő kárenyhítésre. A regisztrált termelőknek szeptemberig kell befizetniük a földterületnek megfelelő összeget.

Az agrártárca 2-3 hét múlva terjeszti a kormány elé a túlméretes mezőgazdasági járművek úthasználatáról szóló rendelet módosításáról szóló javaslatát. Az elképzelések szerint jelentősen enyhítenék a kizárólag mezőgazdasági munkák elvégzésre alkalmas járművekre vonatkozó szabályokat. Jelenleg 200 ezer forintot kell annak a termelőnek fizetnie, amelyik engedély nélkül keresztez egy főutat, miközben az egyik földterületről áthajt a másikra. A rendelet módosításával közigazgatási eljárásból ismét szabálysértési eljárássá minősítenék az ehhez hasonló eseteket, így a hatóság mérlegelhetné, hogy a termelőt meg kell-e büntetni. A szabályok egyes veszélyes anyagot szállító járművek esetében is változni fognak - tette hozzá Gőgös Zoltán.