Több magyar krumplit!

A vetőburgonya-szaporítás időszerű kérdéseiről hallottak a résztvevők, valamint szántóföldi fajtabemutatót láttak – írja a sonline.hu.

Szentirmay András, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke a burgonyaágazat állapotáról beszélt. Elmondta: Magyarországon tavaly 23 ezer hektárról 570-580 ezer tonna burgonyát takarítottak be, ami a megfelelő hazai ellátást biztosította. Ráadásul az elmúlt négy évet tekintve a tavalyi a második legjobb év volt. Az idén 213 ezer hektárról 510 ezer tonna burgonya várható. A szakember azt mondta: a magyar földben termett burgonyának már logója van, amit  az arra érdemes termelők tehetnek rá termékeikre. Ezzel is támogatják azt a parlamenti törekvést, hogy a hazai üzletekben minél több hazai termék legyen.

Keresztes Dénes főfelügyelő arról beszélt: 2004-ben, uniós csatlakozásunk évében még csaknem kétezer hektáron termett vetőburgonya. Napjainkban ez csupán 240 hektár. Felmerül a kérdés: netán megingott a bizalom a magyar burgonya iránt?

– Az idén – mondta a szakember – a gazdasági válság is lehet magyarázat, hiszen a minőségi, drágább vetőburgonya helyett talán az olcsóbb, de nem fémzárolt, nem minőségi vetőkrumplit választották. Ugyanakkor ez nem eredményez jó termést és a jó árbevételt, tehát nem spóroltunk. A csökkenés oka lehet még, hogy betakarítási hibák miatt zúzódik, megbetegszik a gumó, ezt a vevő kifogásolja, mire az előállító csökkenti a kínálatot. Pedig kapcsolódva a kezdeményezéshez, itt is az volna a cél, hogy magyar földbe magyar krumpli kerüljön.

Gyalázat, mondta Varga György, hogy ilyen mértékben lecsökkent a burgonyatermő terület. Úgy véli: hiába a magyar árut védő jogszabály, ha a termelők nem fognak össze, csak romlik a helyzet.