Friss felmérések szerint szerte a világban a legtöbben naponta legalább egy órát töltenek utazással. A közlekedés alaptörvénye a balesetveszély minimálisra leszorítása, aminek hathatós eszköze a sebesség-csökkentés és a jobb forgalomszervezés is. Eredménye pedig – napszaktól függetlenül – a lassabb és egyenletesebb haladás.
Néhány hete, vasárnap reggel Niki és Szandi, a kecskeméti testvérpár a nagymamájukkal már hazafelé tartottak a bevásárlásból, amikor az asszony a kocsijával a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtott. A Budapestről Szegedre tartó InterCity kettészakította a nő autóját. Ha ilyen hírt hallunk, mindegyre ott motoszkál a fejünkben: a piros jelzés ellenére sokan miért nem állnak meg a sorompóknál, a zebráknál, az útkereszteződéseknél?
Alapos előkészület után 1975-ben lépett hatályba a KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása), amely az eltelt évtizedekben 37 kisebb-nagyobb módosításon esett át. Persze a legfontosabb mindmáig a regulák helyes alkalmazása maradt.
Bámulom a térfigyelő kamera videofelvételét, s alig hiszek a szememnek: a kocsik sorra hajtank rá a vasúti felüljáróra, majd ott számosan megpördülnek. A szerencsésebbek valahogy megússzák, de többen is neki-nekicsapódnak a korlátnak, hogy aztán a sofőrök kárvallottan vegyék szemügyre járgányuk sebhelyeit.
Áttörésre lehet számítani a következő években a drónok piacán. A pilóta nélküli repülő eszközök kereskedelmi forgalma minden évben a duplájára nő szerte Európában. Ez nem véletlen, hiszen olyan tevékenységeket végezhetnek el velük, amelyek sokkal több pénzbe kerülnek a hagyományos gépekkel és módszerekkel.
