Véget ért az amerikai álom

Kossuth az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Szeptemberben, az ak­­kor török uralom alatt álló bulgáriai Vidin városából írott levelében – igaztalanul – árulással vádolta meg Görgei Artúrt. Másfél éves törökországi tartózkodás után bejárta Európát és az Egyesült Államokat, hogy támogatókat szerezzen Magyarország felszabadításához. Amerikai útja diadalmenetté vált, a washingtoni Kongresszus épületében ma mellszobra áll.

Ováció fogadta 

„Magyarország (korábban) csupán egy kis pont volt Európa térképén, és Kossuthról, az ipari és társadalmi fejlődés vezetőjéről nem írtak és nem beszéltek az Atlanti-óceánnak ezen a partján. 1848 után azonban egyetlen külföldi ország szülöttjének neve és pályafutása sem volt olyan ismert, mint az övé” – írta George S. Boutwell, Massachusetts egykori kormányzója. 

A mai napig nincs olyan magyar államférfi, akit akkora pompával fogadtak Amerikában, mint Kossuth Lajost. A szabadságharc kormányzója 1851. december 5-én a Humboldt nevű gőzös fedélzetén érte el az Újvilág partjait. Tízezrek várták New York kikötőjében, és az akkori 31 tagállam nevében 31 ágyúlövéssel köszöntötték. Az amerikai polgárok lelkesedtek a szabadság eszménye iránt, ezért Kossuthot mindenhol rajongással fogadták. Ováció, virágeső, zászlóerdő várta mindenhol körutazása során. 

A korabeli újságok és plakátok is erősítették kultuszát. Kossuth mint az európai nemzetek szabadságért áhítozó vezéralakja jelent meg, az elnyomó Habsburgok és Romanovok ellenségeként. 
A közkedvelt politikus új divatot is teremtett. Népszerűvé vált a magyaros mente az Egyesült Államokban, férfiak tömegei vásároltak „Kossuth-kalapot”, amit egyébként egy ügyes vállalkozó ajándékozott neki a partraszállás előtt. Továbbá látogatásától kezdve rengeteg családban adták a születendő gyermekek második nevének a Kossuthot. 

Nem fogta be a száját 

Cleveland, New Orleans, St. Louis és még hosszan sorolhatnánk azokat a településeket, ahol Kossuth megfordult és beszédet mondott. Fél év alatt több mint 600 nyilvános beszédet mondott, ezek közül kimagaslik az, ami a képviselőházban hangzott el. Millard Fillmore elnök 1851 szilveszterén látta vendégül a Fehér Házban, majd La Fayette márki után ő lehetett a második külföldi, aki felszólalhatott a képviselőházban. 

Kossuth nemcsak a tömegek, de az elit körében is komoly népszerűségre tett szert, támogatói között tudhatta Daniel Webster külügyminisztert is. A magyarok és a szabadság iránti rokonszenv szóbeli kifejezésénél többre azonban nem futotta. Az amerikai kormányzat számos ­alkalommal egyértelművé tette a nagyvilág előtt, hogy Kossuthot mint magánembert, és nem mint Magyarország képviselőjét fogadták. 

Érdekes párhuzamot vonhatunk ez ügyben Mindszenty Józseffel: az ’56-os szabadságharc után az amerikai nagykövetségen menedékre lelt bíboros helyzete egészen hasonló volt. Mindszenty az amerikai elnöktől kezdve egy sor befolyásos emberrel kapcsolatba kívánt kerülni hazája érdekében, ám ezen próbálkozásai rendre kútba estek, mivel az Egyesült Államok csak mint magánembert fogadta be a nagykövetség épületébe. 

Dacára Fillmore elnök kérésének, Kossuth egyáltalán nem kerülte képviselőházi beszédében sem az aktuálpolitikát. Élesen bírálta a Habsburgokat és a cári Oroszországot, mire az elnök egyértelműen kijelentette nyilvánosan, hogy Amerika nem avatkozik bele Európa dolgába. 

Kossuth tehát szép szavakon és némi anyagi támogatáson túl többet nem kapott az Egyesült Államokban. Nyilvánvalóvá vált, hogy valódi segítséget nem remélhet tőlük a szabadságharc újbóli kirobbantása érdekében. 

Az egyik New York-i napilap így írt erről a kettősségről: (Kossuth)„olyan pompa és külsőségek közepette és lelkesedés által övezve érkezett a városba, amely régen egy győzedelmes hadvezért illetett volna egy római diadalmeneten; ám végül titokban, álruhában távozott, anélkül, hogy akár egyetlen éljenző is istenhozzádot mondott volna neki”. 

Máig hat a kultusza 

Ugyan az amerikai politikusok számára a fél év végére már kellemetlenné vált Kossuth, aki mindenáron be akarta őket vonni a Habsburgok elleni konfliktusba, emléke a mai napig úgy él ott, mint a szabadság egyik eszményképe. Mississippi államban létezik egy Kossuth nevű település. A falu 1853-ban cserélte addigi nevét – ami Új Remény volt – a magyar politikus vezetéknevére. Az alsó és felső tagozatos iskola, valamint a gimnázium is Kossuth nevét viseli, továbbá az amerikaifutball-, a kosárlabda-, a súlyemelő-, a tenisz-, az atlétika-, a teke- és a golfcsapat is. Mississippi nem az egyetlen hely, ahol Kossuth nevét iskola őrzi. Az iowai Kossuth megyében is van két ilyen nevű intézmény. 

A XX. században Clevelandben és New Yorkban is szobrot kapott a néhai kormányzó, és az 1950-es években szerepelt az amerikai Szabadság Bajnoka-bélyegsorozaton. Ezenfelül pedig ő volt az első olyan nem amerikai személy, akinek tiszteletére 1990-ben az amerikai törvényhozás épületében mellszobrot állítottak.