Csíksomlyó örök hívása

Története szorosan összefonódik a ferences rend erdélyi jelenlétével és Szűz Mária tiszteletével. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul – a kor szokása szerint – búcsút is engedélyezett a jótevőknek, és a hely fokozatosan fontos vallási központtá vált. A kegytemplomban őrzött Mária-szobrot a 16. század elején készíthették hársfából. A csaknem 230 centiméter magas alkotás Szűz Máriát Napba öltözött asszonyként ábrázolja, karjában a kis Jézussal. Többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását.A hitújítás korában, 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Ők viszont István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogtak hitük védelmére. A gyülekezőn, pünkösd szombatján Csíksomlyón Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak szembeszállni a hitújítók hadával. Ez alatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és imádkoztak. A hitvédők legyőzték a fejedelem seregét a Tolvajos-hágón, majd nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat, és úgy vonultak le a Hargitáról. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra – ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. 

A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai szerencsére épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává, ahol a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. 
Batthyány Ignác erdélyi püspök 1798-ban hivatalos vizsgálatot követően hagyta jóvá és mondta ki, hogy a Mária-szobor „csodákkal ékes”, ami hivatalos egyházi rangot adott Csíksomlyónak, mint Mária-kegyhelynek. A mai barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült. 

A 20. században, Trianon után a kegyhely komoly identitásőrző szerepet is kapott a Romániához került erdélyi magyarság számára. A második világháborút követően új korszak kezdődött, az 1948-ban hatalomra kerülő kommunista rendszer igyekezett visszaszorítani a vallási életet. Korlátozta a nagyobb egyházi rendezvényeket és a szerzetesrendek működését, államosította az egyházi iskolákat, és fokozott megfigyelés alá vonta a vallási közösségeket. Majd az ötvenes években számos szerzetesrendet feloszlattak, a folyamatos zaklatáson túl több egyházi személy börtönbe került. 

A hatóságok több alkalommal próbálták csökkenteni a részvételt: korlátozták a csoportos utazásokat, megfigyelték a zarándokokat, a Securitate emberei jelentéseket készítettek az eseményről. A résztvevőket igazoltatták, a szervezőket igyekeztek megfélemlíteni. De a búcsút még a diktatúra idején sem sikerült megszüntetni. 

Az igazi változás az 1989-es romániai rendszerváltozás után következett be. A kilencvenes évektől ugrásszerűen megnőtt a résztvevők száma, akik a vallási tartalmon túl a rendezvényben a magyar összetartozás jelképét is látták. Nemcsak Erdélyből, hanem az egész Kárpát-medencéből jöttek csoportok: Felvidékről, Vajdaságból, Kárpátaljáról, sőt nyugat-európai és tengerentúli magyar közösségekből is. 

A hagyományos „keresztaljak” rendszere ma is él: egy-egy település közössége saját kereszttel, zászlóval, meghatározott rendben vonul fel. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármas-halom oltárnál tartanak. 
A búcsú jelentőségét tovább növelte, hogy 2019-ben Ferenc pápa is ellátogatott Csíksomlyóra romániai apostoli útja során. A pápa magyar nyelven is köszöntötte a híveket, és misét celebrált a Nyeregben. A látogatást több százezren követték személyesen, és milliók a közvetítéseken keresztül. 

Ma a csíksomlyói búcsú a legnagyobb európai katolikus zarándoklatok közé tartozik. Egyszerre vallási ünnep, történelmi emlékezőhely és a határokon átívelő magyar kapcsolatok egyik legfontosabb szimbóluma.