Allergiás az olcsó cipőre?

Az allergia ma már népbetegség. Európában a lakosság csaknem egyharmada szenved valamilyen allergiában. Az utóbbi negyedszázadban pedig mintegy megkétszereződött a betegek száma, így - a mostani trendeket figyelembe véve - 2020-ra minden második európai érintett lesz valamilyen allergiás megbetegedésben.

A tünetek megjelenése igen változatos képet mutat attól függően, hogy melyik szervben lép fel az allergiás reakció. A leggyakoribbak a légúti allergiák, ezeket követik a bőrallergiák - a fémérzékenység, az ekcémák, valamint a csalánkiütések -, de egyre több embert érint a táplálék- és gyógyszerallergia is.

A légúti allergiák kialakulásáért elsősorban a környezetszennyezést teszik felelőssé, mivel a szennyező anyagok miatt sérült, tönkretett nyálkahártyán a pollenek könnyebben megapadnak. Másrészt gyakran maguk a pollenek is szennyezettek: por, korom és egyéb égéstermékek tapadnak rájuk. A bőrgyógyászati allergiákat sokszor a kozmetikai szerek okozzák. Az allergológiai szakemberek ezek közül elsősorban a körömkozmetikumok és a műkörmök allergizáló hatását emelték ki. 

Gyakran váltanak ki allergiát a különböző fémek is. A nikkellel, mint fémmel a mindennapi életben és az egészségügy területén igen gyakran találkozunk, nem véletlen, hogy megkapta "A 2008-as év kontakt allergénje" kétes értékű címét. A megelőzés első lépése a szakértők szerint az egészségügyi termékek, testékszerek nikkeltartalmát meghatározó irányelveinek bevezetése lenne.

Súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki a távol-keletről importált cipők is - figyelmeztetnek az allergiával foglalkozó szakemberek. A leggyakrabban a gumi kemikáliák, ragasztóanyagok, illetve a bőrcserző- és festékanyagok okoznak túlérzékenységet.

Az ételallergiát a felnőtteknél a leggyakrabban a tojás, a kagyló, a hal és a mogyoró okoz, a gyermekeknél a  legfőbb allergén a tej, a szójás étel, a kagyló valamint a mogyoró. Ugyanakkor a kongresszuson szó esett az almaallergiáról is, amely a lakosság mintegy 2 százalékát érinti.

Az allergiás tünetek az évek során fokozatosan erősödnek, s idővel egyéb betegségek is társulhatnak hozzá.

Az allergia kialakulásában a környezeti ártalmak mellett az öröklésnek is jelentős szerepe van.  Ugyanakkor a megfelelő életmód mellett az allergiák jelentős százalékban megelőzhetők az allergiás szülők gyermekeinél is - állítják szakemberek. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet komplex - gyermekgyógyász, allergia-megelőző és diétetikai - rendelése elsősorban a fokozott allergia-hajlamnak kitett, gyermeket váró családok számára ad lehetőséget a csecsemő- és kisdedkori táplálékallergiák/ekcéma kialakulásának megelőzésére valamint nyomon követésére. Az allergia prevenciójában a legalább 4-6 hónapos kizárólagos szoptatás szerepe alapvető, de már várandós korban célszerű elkezdeni a megelőzést. Komoly diétás megszorításra nincs szükség, a régebben elterjedt, szigorú - gyakran inkább kártékony- diétás megszorításokat ma már nem tartják szükségesnek a szakértők.