Új lehetőségek a prosztatarák diagnosztikájában

Magyarországon évente átlagosan 2400 prosztatarákos beteget diagnosztizálnak. Az eddig alkalmazott módszerek és a halálozási arány ismeretében egyre sürgetőbbé vált az új, hatékonyabb diagnosztikai módszerek felfedezése.

Vény nélkülSeufert-Szántó Orsolya2009. 07. 15. szerda2009. 07. 15.
Új lehetőségek a prosztatarák diagnosztikájában

Európában 2007-ben jelent meg egy, az eddig alkalmazott szűrőmódszerek eredményeit ötszörösen felülmúló, korszerű molekuláris biológiai, diagnosztikai teszt, a PCA3, amely 2009 februárjától már itthon is elérhető.

A tények tükrében
Hazánkban a férfiak felismert rákos megbetegedéseinek több mint 15 százaléka prosztatarák. Elsősorban az idősebb férfiakat érinti ez a betegség, de már a 40-45 éves korosztálynál is kialakulhat. Évente átlagban 2400 új beteget diagnosztizálnak, és sajnos, ebből átlagosan 1400-an nem tudják a betegséget leküzdeni. A negyedik leggyakrabban előforduló rosszindulatú rákos elváltozás a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen tünetet nem okoz, így előfordul, hogy már csak előrehaladott állapotban diagnosztizálják, ezért a gyógyulásra sokkal kisebb az esély. Fontos leszögezni, hogy az idejében, a kezdeti stádiumban felismert betegség nagy százalékban normalizálható, a tünetek csillapíthatóak, a mindennapi élet panaszmentessé tehető.

Diagnosztikai alapmódszerek
RDV: Az alapvizsgálati módszerek legismertebb formája a rektális digitális vizsgálat, az RDV, mely a végbél felőli tapintással történik. A kikérdezést követően az orvos a végbél felől vizsgálja meg a prosztatalebenyeket. Ezzel a prosztata nagyságát, érzékenységét lehet megállapítani. Ha ekkor az orvos rendellenességet észlel, további vizsgálatokat rendel el.

PSA: A jelenleg alkalmazott szűrőmódszerek egyike a prosztata specifikus antigénszintjének (PSA, újabban a kicsit érzékenyebb szabad-PSA vagy fPSA) emelkedését vizsgáló módszer. A kóros esetek többségében a PSA-szint jelentősen megemelkedik. A szűrési módok e gyakran alkamazott módszere nem tisztán prosztatarák-specifikus, hiszen a PSA-szint a prosztata egyéb, nem rákos megbetegedései következtében – gyulladás, dülmirigytúltengés – is megváltozhat. A pozitív PSA-eredményt követően az orvos biopsziát, vagyis szövetmintavételt rendelhet el.

Biopszia: A prosztatából tűvel levett szövetmintát laboratóriumi, mikroszkópos vizsgálattal elemzik. Öt esetből mindössze egyben lesz a prosztata szövetmintavételének (a biopsziának) az eredménye rákos elváltozásra utaló, tehát pozitív. Ha a biopszia eredménye negatív, ez még nem jelenti azt, hogy a prosztatában nincs góc. A biopszia során a prosztatának körülbelül 1 százalékát vizsgálják, ez csökkenti a kisméretű tumorok megtalálásának valószínűségét. A prosztatarákos páciensek 10-35 százaléka a biopszia után is pozitív eredmény nélkül marad. Így további szövetmintavételek következnek, melyek a jelentős egészségügyi kiadások mellett a beteg életminőségét is ronthatják a gyakran jelentkező mellékhatások (fájdalom, haematuria, végbélvérzés) következtében. Mindezen túl, a korai stádiumban kimutatott prosztatarákot – a vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével – többféle módon és nagyon jó eredménnyel lehet kezelni.

PCA3, az áttörés
A PCA3 teszt Európában 2007 elején jelent meg, s az idén februárban érkezett meg hazánkba is. Az elmúlt években jelentős tudományos előrelépésnek számított az ún. PCA3 (prostate cancer antigen 3) fehérje felfedezése, mely csaknem 80 százalékos biztonsággal jelzi akár már a kisméretű daganatos elváltozások jelenlétét is. A PCA3-gén kizárólag prosztataszövetből mutatható ki, a vizsgálat az RDV-t követő első vizeletmintából történik. A PSA-val ellentétben, nem csak prosztata-, hanem prosztatarák-specifikus is. A génalapú diagnosztikai módszer az eddig alkalmazott technikákkal szemben pontosabb, 80 százalékos eredményt hoz, és a vizeletből történő vizsgálati mód egyaránt könnyebbség a páciens és a tesztet végző személy számára. A jelenleg csúcstechnológiának számító módszert csak olyan laboratóriumok és személyek végezhetik el, melyek erre akkreditációval rendelkeznek.

Egyszerű és gyors
A vizeletminta vétele valóban egyszerű. Tárolása és szállítása kíván némi előkészületet, hiszen speciális transzportcsőben kell a mintát felfogni. A mintavétel abban az esetbena saját urológus szakrendelésen is megtörténhet, ha a cső a páciens rendelkezésére áll. A PCA3 teszt vizsgálatára feljogosított labor ezt a csövet képes 48 órán belül a kért szakrendelésre szállítani. A levett mintát a páciensnek személyesen kell a laborba eljuttatnia. A PCA3 teszt segítségével a prosztatarák akár már az elváltozások korai, tünetmentes szakaszában is kimutatható.

Forrás: Diéta és Fitnesz

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek