Veszedelmes fényviszonyok

Immunrendszerünk kapuja
A bőr testünk külső rétege, amely fontos szerepet játszik többek között a sérülések, a fertőzések, a hő és a fény elleni védelemben. Hihetetlen, de tény: a felnőtt ember bőrfelülete átlagosan három kilogrammot nyom, így a legnagyobb szervünknek mondható. A bőrrák szinte kivétel nélkül a bőr külső, a napfénynek közvetlenül kitett hámrétegében üti föl a fejét. Leginkább a homlokon és az arc bőrén, valamint az orron mutatkozik, de bármely testrészen kialakulhat. Hogy miért? Mert napjainkban a korábbiaknál erősebb sugárhatások érik a Földet, és rajta az embert, amelyek megterhelik az élő szervezetet. Köszönhető mindez a környezetszennyezés miatt elvékonyodott ózonrétegnek, ami korábban hatásosan megszűrte az ártó sugarakat.

Érzékenység és fogékonyság
A nap ártalmas hatásaira a legérzékenyebbek a gyerekek. Egyes föltevések szerint a gyermekkorban átélt napégés megnöveli a bőrrák kialakulásának kockázatát a felnőttkorban. Ebből következik, hogy a kisgyermekeket tilos napoztatni, az ő bőrük ugyanis még képtelen hatásos védekezésre. A felnőtt bőre a napon megvastagszik, lebarnul, a kisgyermeké megég. Ezért fontos, hogy ha strandolni megy a kicsi, anyukája adjon rá térdig érő nadrágot, hosszú ujjú pólót és olyan sapkát, ami a nyakát is védi a tűző naptól.

A bőrrák kialakulása szempontjából eltérő a veszélyeztetettségünk, ami leginkább a bőrtípussal, illetve a bőrszínnel áll összefüggésben. E tekintetben a legveszélyeztetettebbek a szőke hajú és kék szemű típusok, különösen akkor, ha sok szeplő, illetve anyajegy is van rajtuk. Ők a napozás alkalmával könnyebben leégnek, ráadásul nem is barnulnak. A normálistól eltérő anyajegyek ellenben mindannyiunk esetében nagyobb kockázati tényezőt jelentenek a daganatos elfajulásra.

Figyeljünk az anyajegyre
Anyajegynek nevezzük a bőrfesték fölhalmozódásából eredő bőrelváltozások jól elhatárolható csoportját. (A népi elnevezés arra utal, hogy részben már születéskor is ott vannak a testen.) Orvosi szempontból kétfélék lehetnek. Az egyik változatban a kis erek szaporodnak föl az adott bőrfelületen, amitől a folt vörös-lilásra színeződik. A másik esetben a festéksejtek túlképződése következik be, amitől barna színt kap a folt. Ez utóbbi, a festékes anyajegy a gyakoribb, de orvosi szempontból is ez a fontosabb.

Ahogy korosodunk, rendszerint az anyajegyek száma is növekszik rajtunk. Mivel előfordulhat ezek rákos elfajulása, fontos szemmel tartanunk őket. Különösen azokra figyeljünk, amelyek – elhelyezkedésük miatt – ki vannak téve a rendszeres ingerlésnek. (Például, amelyek a melltartó széle vagy a deréköv mentén vannak.) Ha színben és méretben feltűnő változást észlelünk, forduljunk orvoshoz. Tudnunk kell, hogy az anyajegy változása még korántsem jelenti annak rákos elfajulását. Az sem igaz, hogy ha az anyajegyet „megbolygatják”, rákos daganathoz vezet. Ha szakszerűen végzik a kimetszését, abból baj nem lehet. Más kérdés, hogy az eltávolított anyajegyet minden estben el kell küldeni szövettani vizsgálatra, mert csak ennek alapján lehet biztonságosan eldönteni, hogy szükség van-e további kezelésre.

Napozási egyszeregy
Az erős napsugárzás idején – 10 és 16 óra között – ne napozzunk.

Tartsuk be a fokozatosságot: eleinte 15-30 percnél tovább ne tartózkodjunk a napon. Az időtartamot alkalmanként 5-10 perccel növelhetjük.

Használjunk fényvédő krémet, ami az UV/A és az UV/B sugarak ellen egyaránt véd és a 15-ösnél magasabb faktorszámú.
Rendszeresen kenjük magunkat, minden fürdés után használjuk a krémet.

Ne csak az erős napon, hanem az árnyékban is legyünk óvatosak, hiszen még az ilyen szórt fény is ártalmas lehet. Ott is célszerű használnunk a leégéstől védő öltözetet.