Fogatlan ország leszünk!

Az ön szájában baktériumok és gombák, ostoros állatok és amőbák billiói tartózkodnak; a szánkban több százféle mikroorganizmus lakik – így szól egy fogászati klinika bemutatkozója. E szembesítés után akkor is pánikszerűen rohannánk fogat sikálni, ha nem lenne sem szuvas, sem sajgó fogunk, sőt, az ínyünk sem vérezne.

Hazánkban azonban tíz felnőttből kilencnek akad valamilyen szájbeli problémája. Hiába hát, hogy a fogturizmus célpontjai vagyunk, sőt Angliában már egy felfújható mobil rendelőben kezelik a jó briteket a magyar dokik – itthon nem szívesen tátunk szájat.

Az ajak- és szájüregi rák okozta halálozás mértéke drámaian megnőtt nálunk, Európában listavezetők vagyunk. E daganatos kór főleg a középkorú férfiak körében pusztít, a dohányzás és az alkohol – a szájápolás hiányával párosulva – ugyanis hatszázszorosra (!) növeli e rákfajta rizikóját. Emellett az ínygyulladás népbetegség, és 55 év felett minden második páciens fogínysorvadásban szenved. A riasztó statisztikák szerint egymillió idős teljesen elvesztette a saját fogait és műfogsorra szorul. A 35–44 évesek többségének legalább egytucatnyi problémás vagy hiányzó foga akad.

Ha egy átlagos magyar évente csupán kétezer forintot fordít a fogápolásra, akkor nagyjából két fogkefét koptat és két-három tubus fogkrémet vásárol egy esztendőben. Márpedig a fogkefét két-három havonta célszerű lecserélni, sőt herpesz, baktériumfertőzés vagy ínygyulladás után is érdemes újat venni. A nyirkos kefében ugyanis tovább szaporodhatnak a kórokozók. Néha a napi kétszeri fogmosás sem garantálja a friss leheletet. Minden harmadik ember genetikusan hajlamos az ínygyulladásra, melyből fogágybetegség lehet, s végül fogvesztést is okozhat. Ilyenkor gyógynövényes szájvizeket és fogselymet sem árt bevetni.

A fogápolás hiánya bakteriális fertőzések melegágyává teszi a szájüreget, és ez egyéb betegségekre is hajlamosít. Ha a száj nem bizonyul megfelelő védelmi rendszernek, a szervezetbe áramló kórokozók krónikus gyulladást okozhatnak, melyek megnövelik többek közt a szív- és érrendszeri bajok, az infarktus, a rák, sőt a koraszülés veszélyét is.

A fogorvosok arra is figyelmeztetnek: a fogatlanság már önmagában veszélyt rejt. Aki ugyanis nem tudja megrágni az ételt, képtelen egészségesen táplálkozni, és előbb-utóbb beteg lesz. A fogszabályozás sem csupán szépészeti kérdés, a „rendezetlen” fogazat ugyanis nehezebben tisztítható, korábban romlik. A tizenévesek körében kevéssé népszerű fogszabályzók viszont előbb-utóbb szép mosolyt varázsolnak, méghozzá húzás nélkül.