Holdkórosok vándorúton

Csak a filmekben szerepelnek olyan alvajárók, akik kinyújtott kézzel flangálnak a tetőn – nyugtat meg Komóczi Mihály pszichológus. Jó néhány emberölési ügy felderítésében vett már részt, hallott elég meghökkentő védőbeszédet. Így nem lepődött meg a következő híren sem: egy fiatalember állítólag álmában szurkálta meg a sógorát Siófokon. A 17 éves áldozat életét az édesanyja mentette meg, aki a dulakodásra berohant a szobába. A 25 éves késelő ügyvédje arra hivatkozva mentetné fel védencét, hogy nem volt beszámítható állapotban.

– Ez a bűnügy jól felépített, logikus cselekvéssort mutat. A férfi kimegy a konyhába, magához veszi a kést, rátérdel a sógora mellére, és szurkálni kezdi a nyakát. Alva¬járóról nem feltételeznék ilyen tudatos, jól kiszámított cselekvést – véli a lélekgyógyász. Azt csak a nyomozás derítheti ki, volt-e indíték, és hogy tényleg öntudatlan állapotban szúrt-e a vehemens férfi. A pszichológus arra gyanakszik, hogy e zavarra hivatkozva csak a büntetést szeretné megúszni. A kést ugyanis a szurkáló vitte ajándékba a rokonoknak, és álmában arra is volt gondja, hogy kibontsa a csomagolásából…

Az ébredési zavarok családjába tartozó alvajárás nem túl ritka: minden tizedik gyerekkel és minden századik felnőttel előfordul. A hajlam a családban öröklődik. Az alvó felül, üveges szemmel bámul maga elé, majd elindul – a hálótársak rendszerint erre riadnak fel. Néhány perc múlva az illető visszafekszik, és nyugodtan alszik tovább, reggel pedig nem emlékszik a „kirándulására”. Feljegyeztek olyat, hogy valaki telefonált, autót vezetett, félrelépett vagy épp feleségét fojtogatta álmában, ám ezek különleges esetek. Az éjszakai sétálgatót nem érdemes ébresztgetni, javasolják az orvosok, legfeljebb csak akkor, ha veszélynek teszi ki magát, például megpróbál átsétálni a zárt üvegajtón.

A misztikus holdkórosok mindig izgatták az emberek fantáziáját. A bukovinai székelyek úgy tartották, a csecsemőből akkor lesz holdkóros, ha az ablakon át a bölcsőjére sütött a telihold fénye. A baj „gyógyítására” vízzel teli disznóvágó teknőt tettek az ágya mellé. Ha felkelt, belelépett a jéghideg vízbe, és felébredt. A Bibliában is szerepel egy fiú, akit az apja ezzel visz a gonosz lelkeket kiűző Jézushoz: „Holdkóros szegény, és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe.” A művészek a téma romantikusabb végét fogták meg. Bellini Az alvajáró című operájában a vőlegény egy idegen gróf hálószobájában találja jegyesét. A végére minden jóra fordul, mert kiderül, szegény leányzó csak álmában tévedt tiltott helyre.

Hazánkban több százezren szen¬¬vedhetnek valamilyen alvászavarban, de többnyire titkolják. Nem¬csak az álmatlanság zavarja a nyugalmat, hanem az éjszakai felrettenés, azaz a lidércnyomás is. Ilyenkor az alvó sikítva, üvöltve ébred, ám a pánik néhány percen belül eloszlik. Régen az asszonyok azt hitték, a nyomasztó érzést az okozza, hogy boszorkány ült a mellükre.

Az alvásfüggő evészavarra mint kórképre újabban figyeltek fel: ez annyit tesz, hogy az illető kikel az ágyból, a hűtőszekrényhez oson, és bekebelez mindent. A falánksága mértéktelen és kényszeres – megesik, hogy ehetetlen dolgokat, például fagyasztott húsokat töm magába.

Az alvászavar komoly dolog. Mégse tárcsázzuk a mentőket, ha azon kapjuk társunkat, hogy hajnali háromkor a kihalt konyhában abált szalonnát katonázik...