Meddig él a debreceni Nagyerdő?

– Amennyiben nem sikerül megoldani a felszíni vízutánpótlást, nem biztos, hogy újabb hetven évig életben marad a cívisváros ékessége, a Nagyerdő – jelentette ki Kósa Lajos polgármester, a terület védetté nyilvánításának ünnepén. A városvezető nem titkolta: ünnepelni gyűltek össze a természetvédők, erdészek, természetjárók és a közéleti személyiségek, csakhogy a haldokló Nagyerdőnek sürgős, életmentő segítségre van szüksége. A Civaqua-program többször segíthetett volna ezen a súlyos problémán, de azt eddig egyetlen kormány sem támogatta.

A Pallagi úti tisztáson megtartott megemlékezésen Szabó Imre szakminiszter úgy vélte: a város közelsége miatt a fatolvajokra, a szemetelőkre, az illegális hulladéklerakókra jobban oda kell figyelnie mindenkinek. Az erdő megóvása érdekében támogatni kell a klímavédelmet. Fontos az erdősítés is, ha nem szeretnénk elveszíteni a kilencezer éves Nagyerdőt.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervei között szerepel, hogy hazánk erdősültségét növeljük, új klímaerdőket telepítsünk. A tárcavezető bejelentette: legközelebb a Zempléni Nemzeti Parkkal gyarapszik majd a védett területek sora Magyarországon. Ma tizenkilenc állami erdőgazdaság működik az országban, ugyanakkor a honi erdőművelés fele magánkézben van.

Dr. Szemerédy Miklós nyugalmazott főmérnök, erdőmester érdeklődésünkre elmondta: a hetven esztendőből ötven évig aktív résztvevője volt a debreceni erdők – így a Nagyerdő – művelésének, megóvásának és gondozásának: – Koronatanúként állítom, hogy a debreceniek a Nagyerdőt mindig is féltett kincsként vigyázták. Nagyszabású fakitermeléssel, az épületfák előteremtésével, tűzvészek után is jó szolgálatot tett a városnak a hírneves természetvédelmi terület. A szakemberek évtizedekkel ezelőtt még hevesen tiltakoztak, hogy ipari létesítmények épüljenek a Nagyerdő szívében. Végül megtaláltuk a kompromisszumot, s azt mondtuk a gyógyszergyárat építtető tulajdonosnak: akkor települhet be és kapja meg a 4,5 hektár erdőt, ha a terület kétszeresét hozzáilleszti. Nos, a korábbi cég, a Biogál,  kilenc hektárt be is erdősített. S hogy a debreceniek továbbra is szeretni, gondozni óvni fogják a Nagyerdő, arra az erdei iskolák léte, a városvezetők és a polgárok természetvédelem iránti igénye, tenni akarása a garancia – szögezte le a nyugalmazott erdőmester.