Életveszélyes cián még ma is a bányászatban!

A kampányban a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Lehet Más a Politika párt összefogva szervezett demonstrációt, melyhez sikerült megnyerni a négy parlamenti frakció politikusait is. Így talán sikerül törvénybe iktatni a cián használatának tilalmát a bányászatban. A javaslat a napokban kerül a parlament elé.

A javaslat fontosságát a tíz évvel ezelőtti nagybányai tragédia támasztja alá, amikor egy zagytározóból ciános víz került a Tiszába, ami gyakorlatilag a folyó élővilágának teljes pusztulásához vezetett. Sokak számára ez világított rá arra, hogy még ma is milyen környezet- és egészségpusztító bányatechnológiákat használnak Európa-szerte.

A ciánt leginkább az aranykitermeléshez használják, amikoris a kőzetekben mikroszkópikus méretekben szétszóródott aranyszemcséket ciános vízzel keverik össze, majd egy speciális berendezésen átengedve kiválasztódik az arany és az ezüst a kőzetekből. Azonban egy tonna kőzet feldolgozásához csaknem egy liter ciánra van szükség, mely a kiválasztás után ülepítőbe kerül. A bányatársaságok azt állítják: létezik olyan technológia, mellyel a ciánt alkotórészeire lehet bontani, így az sokkal kevésbé szennyező. Ebben azonban a környezetvédelmi szakemberek és a geológusok igencsak kételkednek.

Nemrégiben olyan hírek borzolták a kedélyeket, mint a romániai verespatak kitermelési, vagy a csertési aranybánya ügye, ahol szintén cianidos bányatechnológiát akarnak használni. Ez ellen mind a román, mind a magyar környezetvédők karöltve küzdenek – valódi eredményt viszont csak a tilalom törvényre emelésével lehet elérni.